Forint: mikor jön a pozitív GDP-hatás?
A negyedik negyedéves magyar GDP-adat a konszenzus által előrevetített kismértékű zsugorodással szemben 1,1 százalékos bővülést jelzett (a harmadik negyedévhez képest), így a statisztikai hivatal február 16-án közzétett előzetes adatai szerint 2020 egészére vonatkozóan 5,1 százalékos GDP-zsugorodást mutatott.
Nem is olyan régen, az őszi járványhelyzet romlása idején a 6 százalékhoz közeli vagy annál is nagyobb visszaesést tükröző előrejelzések domináltak, úgyhogy a hazai GDP-adat mindenképpen kedvezőnek értékelhető. Ebben nagy szerepük volt a gazdaságot kevésbé visszafogó őszi járványintézkedéseknek, így a negyedik negyedév teljesítménye különösen hangsúlyos lett az összképben.
Régiós összevetésben sincs ok a borúlátásra, mert bár a negyedik negyedéves adat Romániában ennél is robusztusabb (5,3 százalék), de Csehországban és Szlovákiában inkább stagnáláshoz közeli (0,3 százalék, illetve 0,2 százalék) volt az eredmény, a lengyel GDP pedig még némi visszaesést is mutatott ebben az időszakban (mínusz 0,7 százalék). A GDP-adat közlése nyomán a forint erősödésére számító piaci szereplőknek azonban csalódniuk kellett, legalábbis egyelőre. Az adatközlés napját még a 357-es szint közelében nyitó euró-forint árfolyam a délután vége felé már 359 környékén ingadozott.
Az utóbbi három hónapban jellemző 355–365-ös árfolyamsáv a várakozásoknál jobb GDP-adat ellenére még egy ideig aktuális maradhat. Mind a hazai infláció, mind a Covid–19-helyzet viszonylag nyugalmas hátteret biztosított ehhez. A beoltottság javulásával és a járványkorlátozások csökkentésével az erősödő GDP-növekedési várakozások határozottabb forinterősödési nyomást hozhatnak.
Tartós felértékelődési trendre azonban a mostani kamatkörnyezetben nem számítunk, és 2021 végén ismét a 360-as szint közelében mozoghat az euró-forint árfolyam.
