Jelképes nyereség a Deutsche Banknál

Az utóbbi tíz évben a rossz stratégiai döntések és számos, súlyos kártérítési kötelezettséggel járó pénzmosási és egyéb botrány miatt a Deutsche Bank (DB) 8,2 milliárd eurónyi veszteséget hozott össze, ezért a 2018. áprilisban a romeltakarítást megkezdő, Christian Sewing nevével fémjelzett új vezetés szemszögéből valóban történelmi jelentőségű a tegnap bejelentett, 113 milliós adózott eredmény, amelyhez a negyedik negyedév 51 millióval járult hozzá. Főként, hogy a Refinitiv konszenzusa 300 milliós mínuszról szólt, s hogy a 2019-es évet még 5,7 milliárd eurós veszteséggel zárták. A 2019-ben elrendelt 18 ezer fős létszámcsökkentés és a globális részvénykereskedelmi üzletág leépítése jó döntésnek bizonyult.

A piac mégsem örült együtt Sewingékkel, a DB-árfolyam Frankfurtban előbb 3,6 százalékot emelkedett, majd másfél százalékos mínuszig meg sem állt a gyorsjelentés publikálását követően, mivel a befektetők a külső környezet alakulását látván nem tartják fenntarthatónak az eredményes működést. Szemben Sewinggel, aki közleményében az emelte ki, hogy a járványhelyzet, a törékeny kilábalási folyamat ellenére a struktúraváltást követően ismét stabil alapokra állított pénzintézet bírni fogja a terhelést. Erős támasza ebben a befektetési banki üzletág, amely tavaly 32 százalékos bővüléssel, 9,28 milliárd euróra gyarapította a bevételét, valamint a kötvény- és devizakereskedelmi divízió, amely 28 százalékos bővülést produkált. A vállalati és kereskedelmi banki részleg viszont a világkereskedelem megtorpanása, a vállalati hitelezés visszaesése és a zéróhoz közeli kamatkörnyezet miatt továbbra is szenved.

Mindent egybevetve a bank még ma is szinte minden téren az európai versenytársai mögött kullog. A DB-nél jelezték, hogy bár a Commerzbankkal folytatott fúziós tárgyalások nem hoztak eredményt, továbbra is készek minden adandó lehetőséget megvizsgálni, amellyel növelhetnék erejüket. Ahogy nő a konszolidációs nyomás a bankszektoron, annál könnyebben mondanák ki az igent egy esetleges házasságra. Egyelőre azonban a társkeresés fázisában járnak, konkrét kiszemeltjük nincs – tudta meg a Reuters.

A Commerzbank új vezérigazgatója, Manfred Knof – aki januárban látott munkához – sem aprózza el: tízezres elbocsátással debütált, ennek egyes elemeit most körvonalazták. A szintén komoly gondokkal küszködő bank százával zárja be fiókjait, s csak remélni lehet, hogy Knof véget vet az utóbbi évek balsikerű stratégiai irányváltásainak, és vezetése alatt a részben állami tulajdonú nagybank leáll a veszteségtermeléssel. Berlin még a 2008-as pénzügyi világválság idején mentette meg a csődtől a pénzintézetet, amely régi fényét azóta sem nyerte vissza. A Commerzbank tavalyi mínusza 2,9 milliárd euróra tehető, szemben a 2019-es 585 milliós nyereséggel. A leépítésekre az állam mellett az amerikai nagytulajdonos, a Cerberus befektetési társaság is áldását adta. Eszerint 2024-re minden negyedik főállású dolgozótól búcsút vesznek, és minden harmadik német alkalmazottjuknak felmondanak, miközben a németországi fiókhálózatot 790-ről 450 egységesre csökkentik, és várhatóan több országból is kivonulnak. Ha ez utóbbi a régiónkat is érinti, az az OTP terjeszkedési terveinek is impulzust adhatna. A banknak 2024-ig 1,4 milliárd eurót kell megtakarítania, a leépítések fedezetére 800 millió eurót már félretettek.