Brüsszel is vizsgálja az orosz vakcinát

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte az orosz Szputnyik V vakcina folyamatos értékelését az esetleges engedélyezés érdekében. Ez a Reuters szerint fontos jele annak, hogy a kontinensen bíznak az oltóanyagban, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a The Lancet című tekintélyes orvosi szaklap a múlt hónapban megjelentette a vizsgálatok eredményét, amely szerint az oltóanyag csaknem 92 százalékban hatékony. Kirill Dmitrijev, az oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója arra számít, hogy az EMA előtt több tagállam is még márciusban engedélyezi a vakcina használatát, amelyből a jóváhagyás esetén júniustól 50 millió adag lesz szállítható az unióba. Az Európai Bizottság azonban közölte, hogy egyelőre nem folynak tárgyalások az orosz vakcina megvásárlásáról. „Csupán az, hogy engedélyezik a vakcinát európai szinten, még nem jelenti azt, hogy a bizottság köteles bevenni a portfóliójába” – hangsúlyozta az egyik szóvivő.

A Szputnyik V-t eddig több mint negyven országban használják, az EMA viszont csupán három oltást hagyott jóvá: a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcináját. Március 11-én várható döntés a Johnson & Johnson egyadagos oltásáról, valamint folyik a német CureVac és az amerikai Novavax vakcinájának a vizsgálata is. Az engedélyezés mellett az EU értesülések szerint június végéig kitolja majd a tagállamokban gyártott oltóanyagok exportengedélyezésének hatályát is, amelyet még januárban, a brit-svéd AstraZenecával folytatott ellátási vita miatt hoztak meg. Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos megerősítette, hogy a döntés óta a gyártó holland alvállalkozója, a Halix egyetlen adag oltást sem szállított az Egyesült Királyságba, és ezt az AstraZeneca nem is kérvényezte. Az engedélyezési kötelezettség eredetileg március végén járt volna le, a hatály meghosszabbítását az Európai Bizottság kérni fogja a tagállamoktól, amelyek a kiszivárgott információk szerint meg is adják ehhez a hozzájárulásukat. A döntést támogatja Németország és Franciaország is.

Az előbbiben március 28-ig meghosszabbították a korlátozások többségét a szövetségi kormány és a tartományi vezetők szerda késő este elfogadott megállapodása szerint, ugyanakkor elindítanak egy öt szakaszból álló, fokozatos lazítási folyamatot. Német üzleti csoportok csalódottan fogadták a hírt, bár azzal egyetértenek, hogy szükséges lehet a nyitás leállítása, ha ismét felgyorsul a járvány terjedése. „A döntés katasztrófa a kiskereskedelmi szektor számára” – értékelt Stefan Genth, a HDE ágazati szövetség vezetője, a legtöbb bolt ugyanis csak azokban a térségekben nyithat ki, ahol a regisztrált fertőzések százezer lakosra vetített száma hét napon keresztül ötven alatt marad. Genth emlékeztetett, hogy a szigorítások miatt a német kiskereskedelem márciusban újabb tízmilliárd eurót veszít eladásokban az előző év azonos időszakához képest. A szervezet szerint leghamarabb március 15‑én nyithat a kiskereskedelem, és legkorábban egy hét múlva enyhíthetik kisebb-nagyobb mértékben a zárlatot a vendéglátás, a kultúra és a sport területén. A hétnapi fertőzésgyakoriság azonban tegnap 64,7-re emelkedett a szerdai 64-ről, vagyis messze van az ötvenes határértéktől. Németország egyébként az új vírusvarián­sok terjedésének megfékezése érdekében az EU kérése ellenére sem enyhít az Ausztriával és Csehországgal szemben bevezetett határszigorításokon.