Heves vita várható az oltási útlevélről

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán előterjesztette az oltási útlevél bevezetésével kapcsolatos tervezetet, amelynek az a célja, hogy egységes szabályrendszert teremtsen az Európai Unión belül, elősegítse az utazást, és ezzel megmentse a nyári turisztikai szezont. A javaslat értelmében a digitális dokumentum tartalmazza, hogy az illető megkapta a koronavírus elleni oltást, ezek közül melyiket, vagy azt, hogy átesett a fertőzésen, vagy hogy rendelkezik negatív teszttel. Minden tagállamnak „azonos feltételekkel” kell elfogadnia más országok oltási igazolványait, ám ez csupán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinákra érvényes. Az igazolványba azonban olyan vakcina is bekerülhet, amelyet (még) nem hagyott jóvá az EMA – ez elsősorban az orosz Szputnyik V-re vonatkozik, amelynek a vizsgálata már folyik, valamint a kínai Sinopharm oltására, amelyet nem is nyújtottak be engedélyezésre az EMA-hoz. A bizottság meghagyja az egyes tagállamoknak a jogot arra, hogy eldöntsék, beengedik-e az ilyen oltással rendelkezőket, és hogy milyen tesztelési és karanténfeltételeket szabnak a számukra. Mivel az európai turisztikai ágazat számára nagy a tét, valószínű, hogy a leginkább érintett államok engedékenyek lesznek, nem akarják majd elriasztani a kínai vagy orosz oltással rendelkezőket. A digitális igazolvány ingyenes lesz, a személyes adatok közül csak a „szigorúan szükségesek” szerepelnek majd benne, és azokat megfelelően védeni fogják, nem gyűjtik uniós szintű adatbázisba.

Az útlevéllel kapcsolatos részleteket a jövő héten vitatják meg a tagállamok állam- és kormányfői, a végső döntést pedig a Reuters szerint júniusban hozzák meg. Komoly viták várhatók, hiszen az EU-ban eddig a lakosság nem egészen egytizedét oltották be, és csak 5 százalék kapta meg eddig az oltás két adagját, ezért több tagállam – például a legrosszabbul állók közé tartozó Franciaország, Belgium és Németország – is szkeptikus. Az aggodalmakat növeli, hogy a vakcinákkal kapcsolatban sok még a bizonytalanság, nem tudni például, hogy a beoltottak fertőzhetnek-e, és az sem világos, hogy mennyi időre ad immunitást a vakcina.

Von der Leyen azt is bejelentette, hogy az EU tovább szigoríthat a vakcinák exportján, megtilthatja a kivitelt az Egyesült Királyságba, hogy garantálja saját polgárai ellátását. Csak az AstraZeneca marad el a szállításokkal, a Pfizer–BioNTech és a Moderna a szerződés szerint teljesít, és áprilisban megérkeznek az első adagok a Johnson & Johnson vakcinájából is, így „elérhetjük a kitűzött célt, nyár végéig a felnőtt lakosság 70 százalékának átoltottságát” – hangsúlyozta az elnök.

Az új, fertőzőbb vírusvariánsok gyors terjedése miatt Lengyelországban is országos korlátozásokat vezetnek be a regionálisak helyett, szombattól bezárnak a színházak, mozik, bevásárlóközpontok és szállodák.

Az országban szerdán több mint 25 ezer új fertőzést jelentettek, ez az idei legmagasabb szám. Az elhunytak száma átlépte a 48 ezret. A hét első három napján 46 százalékkal nőtt Horvátországban is a fertőzöttek száma a múlt hét hasonló időszakához képest, Szlovéniában pedig az elmúlt két hét legmagasabb napi esetszámát regisztrálták. Jean Castex francia kormányfő csütörtökön újabb korlátozásokat jelent be, amelyek a hét végén lépnek majd életbe.

Szigorítanának a brit cégek

A brit cégvezetők több mint fele kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást az irodai alkalmazottai számára, illetve megtiltaná a bejárást azoknak, akik nem veszik fel a vakcinát – derül ki a Chartered Management Institute felméréséből, amelyet a Financial Times idéz. A cégvezetők 60 százaléka ingyenes tesztelési lehetőséget biztosítana a dolgozóknak, amikor azok visszatérnek az irodákba, ötödük pedig kötelezővé is tenné ezt. Az érvényes szabályok nem engedik, hogy a foglalkoztató védőoltásra kötelezze a dolgozóit. | vg