Kifullad a német gazdaság lendülete

Németországban a vártnál sokkal erőteljesebben csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban. A Destatis adatai szerint a forgalom reálértéken 4,5 százalékkal, nominálisan pedig 3,9 százalékkal esett decemberhez képest a járvány megfékezésére karácsony előtt életbe léptetett szigorú korlátozó intézkedések következtében. Elemzők arra számítottak, hogy reálértéken csak 0,3 százalékkal csökken a kiskereskedelmi forgalom a decemberi 9,1 százalékos esés után. A reálértéken számoltnál kisebb nominális visszaesés oka, hogy gyorsuló ütemben növekednek az árak: míg tavaly szeptembertől decemberig 0,2–0,3 százalékos deflációt mutattak ki éves összevetésben, addig januárban 1 százalékkal, míg februárban 1,3 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben. Az Eurostat adatai hasonló tendenciát jeleznek az euróövezetben is: februárban a januárival megegyező, 0,9 százalékos volt az éves infláció, míg a maginfláció a januári 1,4 százalékról 1,1 százalékra csökkent. Az euróövezetben augusztus óta szintén 0,2–0,3 százalék közötti defláció volt jellemző, a februárival megegyező januári inflációs érték pedig a megelőző 11 hónap legmagasabbja volt.

Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza arra számít, hogy az infláció az év során átmenetileg meghaladja a 2 százalékot, de az Európai Központi Bank számára az átmenetileg megugró árak letörésénél jelenleg fontosabb az emelkedő kötvényhozamok féken tartása, ugyanis ez szükséges a kedvező finanszírozási feltételek fenntartásához, a gazdaságélénkítéshez. Az ösztönzés pedig a negatív munkaerőpiaci folyamatok megfordításához is elengedhetetlen.

Érvényes ez Németországra is, ahol februárban növekedett a munkanélküliek száma. Tavaly június óta először mutattak ki növekedést, még ha az nem is volt olyan jelentős, hogy érdemben befolyásolja a munkanélküliségi rátát. A német szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma 9 ezerrel, 2 millió 752 ezerre emelkedett, a Destatis számításai szerint mért februári 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta megegyezett a januárival és a decemberivel. Szakértők 13 ezer fős csökkenésre számítottak februárra, miután januárban 37 ezres visszaesést regisztráltak. Fontos azonban megjegyezni, hogy október óta ismét emelkedik a Kurzarbeit programban dolgozók száma. Akkor 2,01 millióan, míg decemberben már 2,39 millióan dolgoztak rövidített munkaidőben, állami fizetéskiegészítéssel. A növekedés nem állt meg, bár a pontos havi adat még nem ismert. Áprilisban még csaknem 6 millióan éltek a Kurzarbeit lehetőségével.

A tavalyi utolsó negyedév vártnál sokkal jobb német gazdasági teljesítményét értékelve már akkor jelezték az elemzők, hogy az export szárnyalásában voltak egyszeri tényezők, és hogy az akkor tapasztalt lendület már nem tart ki az idei első negyedévben sem. Az egyik ilyen tényező a Brexit hatásaitól tartó brit vállalatok készletfelhalmozása volt, emiatt törvényszerűen kevesebbet importáltak az év elején. Ennek a mértéke viszont meglepte az elemzőket: az Egyesült Királyságba irányuló német export 30 százalékkal esett vissza januárban a bázisidőszakhoz képest.

A helyzetet a német közgazdászok is kevéssé látják megnyugtatónak. Az Ifo gazdaságkutató felmérésében részt vevő szakemberek csaknem fele vagy elégedetlen, vagy nagyon elégedetlen a német kormány jelenlegi válságkezelésével, szerintük a vezetésnek valójában nincs konkrét terve a gazdaság újbóli beindítására.