Megtört a német ipar felívelése

Európa legnagyobb gazdasága gyengén kezdte az idei évet: a német ipari termelés volumene a várakozásokkal ellentétben januárban nem növekedett, hanem csökkent, mind havi, mind éves alapon. A visszaesés két legfontosabb oka, hogy a szokatlanul hideg téli idő lassította az építőipar munkáját, és a félvezetők hiánya visszafogta az autóipar termelését. A Destatis legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az ipari szektor termelése – a feldolgozóipart, az építőipart és az energiaipart is beleértve – 2,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Elemzők 0,2 százalékos növekedést vártak a decemberi 1,9 százalékos bővülés után. A januári visszaesést szokatlanul hosszú időszak, nyolc egymást követő hónap növekedése előzte meg. A felívelésnek az vetett véget, hogy az építőipar a decemberihez mérten több mint 12,2 százalékot zuhant, és a feldolgozóipar teljesítménye is visszaesett, bár a lezárások ellenére csak kisebb mértékben, 0,5 százalékkal. Ez utóbbi főként az autóipari visszaesés számlájára írható. Az előző év januárjától 3,9 százalékkal maradt el az ipari termelés idén januárban, míg a tavalyi egész évet tekintve 8,5 százalékkal csökkent a teljesítmény. A német gazdasági minisztérium szerint az ipari szektor további kilátásai egyelőre semlegesek. Az erős külföldi keresletet ellensúlyozza a korlátozások okozta gyenge belső kereslet. Az elmúlt év utolsó negyedében az erős export és az építőipar segítette a német gazdaságot a vártnál jobb, 0,3 százalékos növekedés elérésében, ellensúlyozva a lakossági kiadások korlátozásokkal összefüggő csökkenését. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint azonban az idei első negyedévben az ipari kibocsátás csökkenése miatt nem lesz elkerülhető a teljes gazdaság ismételt zsugorodása. Arra számít, hogy majd a második negyedévben kezdődik ismét a felívelés, amikor az export mellett a belföldi kereslet is megélénkül. Noha az ipari megrendelések a vártnál kétszer nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nőttek januárban az előző hónaphoz képest – mivel a külföldi kereslet 4,2 százalékos növekedése bőven ellensúlyozta a 2,6 százalékos belföldi visszaesést –, ez csak a korlátozások enyhítését követően lesz elég a teljes gazdaság növekvő pályára állításához. Főként úgy, hogy a kiskereskedelmi forgalom januárban a vártnál nagyobb mértékben, 4,5 százalékkal zuhant a decemberi 9,1 százalékos visszaesés után. A következő hetek tervezett enyhítő intézkedései azonban akár felül is írhatják a várakozásokat.

Európa legnagyobb gazdaságának ipari termelési adatai mellett a harmadik legnagyobbé is napvilágot láttak. Spanyolország ipari kibocsátása havi összevetésben 0,7 százalékkal csökkent januárban, a decemberi 0,8 százalékos növekedés után. Éves alapon 2,2 százalékos volt a januári visszaesés a de­cemberi 1,5 százalékos után, míg a piaci várakozások 0,7 százalékos visszaesésről szóltak.

A jelzettnél gyengébb ipari termelési adatok ellenére márciusban a vártnál jobban alakult és több mint egyéves csúcsra javult a befektetői bizalom az euróövezetben, főként az oltóprogram felfutásának reményétől. A Sentix befektetői bizalmi indexe márciusban 5 pontra nőtt a februári mínusz 0,2 pontról, míg a szakértők csupán 1,9 pontra számítottak. Javult az index mindkét összetevője: az aktuális befektetői környezet mutatója mínusz 19,3 pontra emelkedett a februári mínusz 27,5 pontról, a kilátásoké pedig 32,5 pontra kúszott 31,5 pontról. Az index a válság kezdete óta januárban vett fel először pozitív értéket.