Nem robbant az amerikai inflációs bomba
A várakozásoknak megfelelően az Egyesült Államokban 1,7 százalékra ugrott februárban az éves fogyasztói infláció a januári 1,4-ről, a változékony elemeket kiszűrő maginfláció azonban 1,4-ről 1,3 százalékra mérséklődött. A tegnap közzétett adatsort világszerte feszülten figyelték a befektetők, hiszen a várakozás az amerikai infláció újraéledésére az elmúlt hónapokban a pénzügyi piaci ármozgások egyik fő hajtóerejévé vált: feljebb hajtotta a hosszú távú kötvényhozamokat nem csak az Egyesült Államokban, és az elemzőházak meglepetésére megfordította a dollár gyengülését, ami például a közép-európai régióban a devizák zuhanásához vezetett. Bár az inflációs várakozásokat az amerikai gazdaság gyors újraindulásával kapcsolatos remény fűti, a kötvényárak esése – amit a hozamemelkedés okoz – a részvénypiacokon is hullámokat vert. A hét elején a tízéves amerikai állampapír hozama 1,6 százalékra, több mint 14 hónapos csúcsra emelkedett, majd a hároméves kötvény erős keresletet hozó keddi aukciója után 1,525 százalékra esett vissza, és a megkönnyebbülés a részvénypiacok többnapos esését is visszafordította. Elemzők azonban már akkor figyelmeztettek, hogy az aukción a külföldiek kereslete nagyon gyenge maradt, és a hozamemelkedés megint nekilódulhat, ha a friss számok az infláció vártnál gyorsabb emelkedésére utalnak. Ez nem történt meg, és a tízéves hozam az adatok közlése után némileg visszavonult a tegnapi 1,566 százalékos csúcsról, az S&P 500 részvényindex emelkedett a határidős jegyzésben, a dollár pedig gyengült.
Az óriási, 1900 milliárd dolláros gazdaságsegítő csomag nyomán az infláció emelkedése várható. Megmaradnak a kérdőjelek: miképp reagál a hozamok emelkedésére és az inflációs trendekre jövő heti ülésén és hosszabb távon a Federal Reserve (Fed)? A jegybank egyelőre nyugodtnak tűnik, a piacok azonban továbbra sem lehetnek meggyőződve arról, hogy az árindex nem marad a 2 százalékos inflációs cél fölött középtávon, és ez 2 százalékra röpítheti a hosszú távú kötvényhozamokat – írta James Knightley, az ING vezető közgazdásza. Az aggodalmak, hogy a Fed előbb-utóbb a monetáris lazítás visszavonásán kezdi törni a fejét, fenntarthatja a bizonytalanságot a piacokon. Eközben megtörténhet, hogy az amerikai hozamemelkedés átgyűrűző hatásai miatt az Európai Központi Bank döntéshozói – akiknek az infláció megugrásától nem kell tartaniuk – a ma záruló kétnapos ülésükön felgyorsítják saját kötvényvásárlásaikat. Az Egyesült Államokkal ellentétben Kínában éves alapon csökkennek a fogyasztói árak, ami azt jelzi, hogy a lakossági költekezés megindulásában bőven van tartalék. Az éves termelői árindex a tegnap közzétett adatok szerint ezzel szemben a vártnál is erősebben megugrott: 1,7 százalékra a januári 0,3 százalékról, ezt azonban nem a belső fogyasztás, hanem a növekvő exportkereslet hajtotta. Az éves fogyasztói árindex közben második hónapja jelez deflációt, bár a februári 0,2 százalékos éves esés csak a fele az elemzői várakozásoknak, ugyanakkor a januári 0,3 százaléknál enyhébb volt. A múlt héten a kormány 3 százalékos inflációs célt jelentett be 2021-re, ami magasabb a tavalyi 2,5 százaléknál. Az elemzők is emelkedésre számítanak, hiszen a tavalyi bázisból kifut az afrikai sertéspestis miatt magasra szökött húsárak hatása, az olajárak felkúszása is felhajtóerő, és a robusztus – idén 6 százalék fölé tervezett – gazdasági növekedéssel párhuzamosan bővülhet a fogyasztói kereslet is.
