Versenyfutás a toronyhálózatokért

A Vantage Towers (VT) 4 százalékos plusszal indított tegnap a frankfurti tőzsdén, majd lassan visszafelé vette az irányt, és közeledett a 24 eurós kibocsátási szintjéhez. A frankfurti tőzsde újonca eredetileg a 22,50–29 eurós ársávban, annak is inkább a felső szélére várta a részvényeiért jelentkezőket, de a starthoz közeledve, a hét elején lejjebb adott az igényeiből, és a 24–25 eurós sávot jelölte meg. Végül ennek az alsó értéke lett a nyerő, 2,3 milliárd eurós bevételhez segítve ezzel a Vodafone-t, a mobilhálózatok adótornyait és átviteli eszközeit üzemeltető Vantage Towers tulajdonosát. Az említett összeg a greenshoe opció, azaz a túljegyzés esetén felajánlott pluszrészvénymennyiség értékesítése esetén igaz. Ekkor 81,1 százalékos részvénypakett marad Európa legnagyobb mobilszolgáltatójánál, és a VT tőzsdei értéke eléri a 12,1 milliárd eurót. A VT kibocsátása (IPO) is azt jelzi, hogy az euró­pai befektetői környezetben érdeklődéssel fogadják az új szereplőket, példa erre a lengyel InPost e-kereskedelmi cég, a német Auto1 online használtautó-kereskedelmi platform és a brit Dr. Martens bakancsgyártó idei sikeres debütálása, valamint a szintén brit Deliveroo ételfutár közelgő londoni megjelenése.

Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója nem búslakodott a reméltnél szerényebb bevételt hozó elsődleges IPO miatt. Mint mondta, a ­piac egyrészt beárazta, mennyit ér az adótornyokban fekvő vagyon, másrészt a befolyt összeg fedezetül szolgál az új generációs, 5G-s mobilhálózat kiépítéséhez is. Ami nem lesz olcsó, hiszen a műfajban világelső és alacsony áraival a megbízásokat korábban sorra besöprő Huawei eszközeinek felhasználhatóságát amerikai nyomásra erősen korlátozták a Vodafone működési területein is.

A mobilszolgáltatás és az infrastruktúra-üzemeltetés szétválasztása nem új keletű. Hamar rájöttek ugyanis a cégek: sok értelme nincs annak, hogy horribilis összegekért mindenki kiépítse a saját hálózatát. Jobban járnak, ha összefognak, vagy független cégre bízzák a beruházásokat, esetleg hibrid megoldásokkal élnek, feltételezve, hogy a hálózatüzemeltetés a jövőben jó üzlet lesz. A létrehozott vegyes vállalatokban az üzemeltetők rendszerint kivásárlási opciót kötnek ki maguknak, amit – ha beindul az üzlet – élesíthetnek is. A mobilszolgáltatók szakmai világszövetsége, a GSMA számításai szerint 890 milliárd dollárra tehető az 5G-képes mobilhálózatok kiépítési költsége a 2020 és 2025 közötti időszakban, és ezt hitelekből, vagyonelemek eladásából kell előteremteni, mert a mobilszolgáltatásokból befolyó összegek önmagukban nem adnak erre kellő fedezetet.

Az európai piac újrafelosztása is megkezdődött, a spanyol Cellnex és az American Tower Corp. igen aktív ezen a téren. A független toronycégek csak az idén 14 milliárd euró értékben vásároltak maguknak hálózatelemeket, döntően a friss tőkére éhes mobilszolgáltatóktól. Bőven lesz még lehetőségük a terjeszkedésre, hiszen a Barclays felmérése szerint az európai tornyok 66 százaléka ma is részben vagy egészben a mobilszolgáltatók tulajdonában van – összesen 170 ezer adó –, míg az Egyesült Államokban ez az arány 10 százalék alatti. Az eladást megkönnyítésére a szolgáltatók leválasztják saját hálózati üzletágukat. Így tett a Vodafone, a spanyol Telefónica és a francia Orange is, amely a múlt hónapban vitte be 25 ezer adótornyát a Totem nevű leánycégébe. Emellett a svéd Telia és a norvég Telenor is kiszállna a hálózatüzemeltetésből – írja a Reuters.

A Cellnex a lengyel és az északi államok piacain keres zsákmányt, a cégnek százezer tornya van, szemben a Vantage Towers 82 ezres állományával. A Cellnex a 10,5 ezer franciaországi toronnyal rendelkező Hivoryt a múlt hónapban egy 5,2 milliárd eurós ügylet keretében szerezte meg, míg a lengyel Polkomtel hétezer tornyot számláló infrastruktúrájáért 1,6 milliárd eurót adott. Eddigi legnagyobb, tízmilliárd eurós üzlete a CK Hutchison 24,6 ezer európai tornyának megszerzése volt tavaly áprilisban. A Cellnex hazai pályán nem érvényesült, ott a Telefónica több mint 30 ezer egységből álló hálózatát januárban 7,7 milliárd euróért az American Tower szerezte meg, amelynek kétszázezer tornyából így már 50 ezer van a kontinensen.

A mobilszolgáltatók szövetsége szerint

890

milliárd dollárba kerülnek az 5G fejlesztések 2025-ig