Veszélyben az EU–Kína megállapodás

A Peking és Brüsszel közti szankcióváltás veszélybe sodorhatja a kétoldalú átfogó beruházási megállapodást (CAI), a feszültséget tükrözi, hogy háromhavi mélyponton zártak a kínai részvényindexek szerdán. Decemberben az Európai Tanács sokéves tárgyalás után jutott dűlőre Pekinggel a CAI-ról, amelyet az Európai Bizottság a Kína által valaha kötött legambiciózusabb befektetési megegyezéseként mutat be honlapján. Az Európai Parlamentnek kellene jóváhagynia,

a napokban azonban Kína feketelistára helyezte a testület több tagját

válaszul a szankciókra, amelyeket Brüsszel vetett ki kínai hivatalnokokra a mozlim ujgur kisebbség elnyomása miatt (amit Peking tagad). Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte a kínai választ.

A CAI ratifikálása attól függ, hogy fejlődik a helyzet. A jóváhagyó folyamat nem választható el a szélesebb EU–Kína viszony dinamikájától

– idézte a biztost a Financial Times.

Miközben záporoznak a szankciók, a nagykövetbehívások és a csípős nyilatkozatok, hétfőn többnapos európai látogatásba kezdett Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy a NATO és az EU vezetőivel találkozzon és újrarendezze a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek az előző washingtoni adminisztráció idején romlottak. Majd az is kiderült:

Joe Biden új amerikai elnök is csatlakozik az európai uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő videó-csúcsértekezletéhez.

Blinken múlt heti személyes kapcsolatfelvétele kínai csúcsdiplomatákkal csak tovább rontotta az amúgy is paprikás kétoldalú viszonyt, és az amerikai–európai közeledés egybeesik a fordulattal Brüsszel kínai kapcsolataiban.

Kérdés, hogy mindez még nagyobb elhidegüléshez vezet-e,

bár a kereskedelem Kínával az EU, és főleg Németország egyik fő segítsége volt a válság tompításában, miközben az EU és az Egyesült Államok versenytársak a hatalmas kínai piacon, ahol a közvetlen tőkebefektetések (FDI) éves összege már 2019-ben meghaladta az USA-ba áramló összeget. Kína összes FDI-je az unióban elérte a 120 milliárd eurót. Fordított viszonylatban 140 milliárd euróra rúg, ami az Európai Bizottság honlapja szerint a lehetőségekhez képest szerény (bár az amerikai beáramlást meghaladja).

Kérdéses, milyen messze menne el Brüsszel a kapcsolatok rontásában – elemezte az esélyeket a Politico –, hiszen az unió nagy politikai tőkét fektetett a CAI-ba,

és sok EU-politikus idegenkedne a hidegháborús viszonyoktól, ami ellen Angela Merkel kancellár, valamint Emmanuel Macron elnök is óvott.

Csakhogy Németországban az ősszel, a franciáknál pedig jövőre választások lesznek, ami a külpolitikában is bizonytalanságokat teremt. Az előretörő német Zöldek például eddig kemény vonalat képviseltek Pekinggel és Moszkvával szemben.