Dől a pénz, meglódul az amerikai GDP

Évesített alapon 6,4 százalékkal bővült az amerikai gazdaság az első negyedévben. A tegnap közölt első becslés nem hasonlítható össze közvetlenül az európai adatokkal, mivel odaát úgy számolnak, hogy az egész évre kivetítik a változást. Mindenesetre az adat meghaladta számos elemző várakozását, valamint az előző negyedévi 4,3 százalékos növekedést is, és mindenképpen sokkal jobb, mint az eurózónáról ma érkező, várhatóan 2 százalékos éves visszaesést előrevetítő elemzői konszenzus.

Miközben Európában jóval lassabban folyik a járvány elleni vakcinázás, és a 800 milliárd eurós uniós kilábalási alap csapjai csak a második fél évben nyílnak meg, Joe Biden elnök kormányzása első száz napjának megkoronázásaként már a sokadik amerikai gazdaságsegítő csomagot jelentette be szerda éjszaka a járvány miatt szokás szerint ötödére szűkített törvényhozási közönség előtt. A kritikára, hogy az unió elmarad a gazdaságösztönzésben, az euró­pai vezetők azzal szoktak válaszolni, hogy a tagállamok is költöttek, és az amerikainál jóval nagyobb szociális rendszert tartanak fenn. Tény, az Egyesült Államok gazdasága sokkal gyorsabban lábal ki a válságból, igaz, óriási állami költségvállalás mellett. A gazdaságmentő csomagok sorát már Donald Trump, az előző elnök elindította, a demokrata Biden folytatja, és részben adóemelésekből kívánja finanszírozni. A korábban bejelentett 1900 milliárd dolláros Amerikai megmentési terv után szerdán meghirdette az 1800 milliárdos Amerikai család tervet, amely a szegényebbek felé csoportosítana át jövedelmeket a személyi jövedelemadó felső kulcsának 39,6 százalékra emelésével, és ehhez igazítanák – megduplázva a mostani rátát – a tőkenyereség-adót is.

Biden szerint a terv állások millió­it hozza létre, és növeli a gazdaságot. A Federal Reserve célja is a teljes foglalkoztatás. Jerome Powell, a jegybank elnöke alig valamivel Biden beszéde előtt megerősítette: még nincs itt az ideje, hogy a Fed elkezdje visszafogni a pénzbőséget teremtő óriási kötvényvásárlásait, már csak azért sem, mert a felpörgő inflációt átmeneti tényezők táplálják – például a járvány miatt alacsony tavalyi bázis –, és nincs rá garancia, hogy az inflációs várakozások a 2 százalékos célnál állnak majd le. Az év első hónapjaiban erősítette a dollárt és felfelé hajtotta az amerikai állampapírhozamokat az a várakozás, hogy a gazdaság és az infláció nekilódul, és a Fed visszafogja eszközvásárlásait, majd kamatot emel. Powell nyilatkozata legalább hónapokkal tolta el a szigorítás lehetséges legkorábbi időpontját, emiatt gyengült a dollár és estek a hozamok. Ezek a trendek tegnap megfordultak, még mielőtt bejelentették volna az erős GDP-számokat és az április 24-vel záruló hét adatait, amelyek szerint az új munkanélkülisegély-kérelmek száma csökken, bár nem a várt mértékben.

Washington már 5 ezermilliárd dollárt költött a kilábalás finanszírozására, és még 4 ezermilliárddal készül. Minden esély megvan rá, hogy a GDP 2021 végére magasabb szintre emelkedjen, mintha nem is lett volna járvány, és az előző évek trendje folytatódjon – írta James Knightley, az ING főközgazdásza. Az augusztusi Jackson Hole-i konferencián a Fed elkezdheti felkészíteni a piacokat a laza monetáris politika visszavonására – vélte. Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank elemzője szerint azonban a második fél évben visszaeshet az infláció, és ez távolabb tolhatja a szigorítást.