Gigabírság után száguld az Alibaba

Nem vágta a földhöz az Alibabát a kínai versenyhatóság hét végén közölt, 2,75 milliárd dollárnak megfelelő, brutális bírsága, sőt: az e-kereskedelmi óriás tavaly július óta nem tapasztalt száguldásba kezdett, ledobva magáról azt a béklyót, amelyet a büntetés és a működését alapvetően befolyásoló, azaz jobbára korlátozó szabályozási szigorítások vertek rá. Jack Ma óriásvállalatának részvényárfolyama a hétfői hongkongi kereskedésben 9 százalékos ralival ünnepelte az új korszak nyitányát, a rekordbírság, amely a cég éves bevételének 4 százalékával egyenértékű, ha nem is könnyen, de kitermelhető, s egyfajta tanulópénznek tekinthető. Peking bizalmának a visszaszerzéséhez tulajdonképpen még alacsony árnak is mondható, hiszen ennek a két és félszeresét is kiróhatták volna, bár az első bűnbeesés után ez még Kínában sem szokás. A bírságplafon egyébként az árbevétel 10 százaléka. Kínában az eddigi csúcsot az amerikai Qualcomm tartotta, az okostelefonok első számú csipbeszállítója 2015-ben 975 millió dolláros bírságot kapott versenykorlátozó magatartásáért.

Daniel Zhang, az Alibaba vezérigazgatója szerint a bírság okaként megjelölt verseny- és a fogyasztóellenes magatartást és a kereskedőktől exkluzivitást követelő fellépést kifogásoló határozatban foglaltak végrehajtása nem okoz majd semmilyen törést az Alibaba és partnerei üzleti kapcsolatában. Zhang elemzőknek és újságíróknak tartott online tájékoztatóján bejelentette, hogy a csökkenteni fogják az Alibaba virtuális gyékényén portékájukat áruló kereskedők csatlakozási díját, valamint az e-boltok üzemeltetéséhez kapcsolódó költségeket. Hozzátette, hogy a bírság megfizetése és a határozatban előírtak betartása után ismét visszanyerték a pekingi vezetés bizalmát, ami a kínai üzleti életben való boldogulás alapfeltétele. Joe Tsai alelnök szerint is megerősítette a hatóság, hogy az Alibaba üzleti modellje működőképes, a platformalapú e-kereskedelemmel szemben semmilyen alapvető probléma sincs. Meglehet, hogy így van, a modell működik, a gyakorlat viszont azt igazolja, hogy az üzemeltetés során és a finomhangolásban számottevő, reparálandó hiányosságok akadtak.

Igaz az is, hogy Peking napokkal azután csapott le az Alibaba csoportra, hogy Jack Ma elszólta magát, és súlyos kritikával illette a begyöpösödött, a pénz- és tőkepiacok egészséges fejlődését nem támogató központi szabályozást. Ezután tűnt el a közéletből egyik napról a másikra a vállalatbirodalom alapítója. Nem tudni, hogy bő három hónapos elvonulása alatt őszinte önkritikát gyakorolt-e, mindenesetre az Alibaba behódolt, s minden téren készséges együttműködő partnerként áll a hatóságok rendelkezésére. A vizsgálat azonban egy témában még folytatódik, Peking szerint ugyanis az Alibaba csoport a terjeszkedését szolgáló felvásárlások révén kiszorította vagy egyszerűen bekebelezte riválisait, és ezzel monopolhelyzetre törekedett. Joe Tsai szerint ezt is tisztázzák, de emiatt már nem fenyegeti őket újabb bírság.

A lényeg, hogy mindenki megkönnyebbülhet, az Alibabánál fogyasztóbarát reformok jönnek, a bírság kirovásával pedig lezárul ez a fejezet – értékelte a Reutersnek a fejleményeket Kenny Ng, az Everbright Sun Hung Kai elemzője, rámutatva arra, hogy a befektetői aggodalom elszállt, s ennek köszönhetően a feltörekvő piaci részvények között a múltban sokszor le-lemaradozó Alibaba-részvény ismét az érdeklődés fókuszába kerül – immár pozitív értelemben.

A Moody’s Investors Service részéről Lina Choi alelnök azonban figyelmeztetett: az erőfölényes helyzet adminisztratív korlátozásával az Alibaba a jövőben mind a bevételi, mind a nyereségsoron alacsonyabb mutatókat produkálhat, profittermelő képessége romolhat.

Az Ant Group esete sok társaságot elrettentett a sanghaji IPO-tól

Az Alibaba-botrány első áldozata az Ant Group volt, a csoporthoz tartozó fintech leányvállalat részvényeinek 37 milliárd dollár értékű elsődleges tőzsdei bevezetését (IPO) két nappal a novemberi céldátum előtt fújták le Peking nyomására. A technológiai startupok buborékká fúvódott tőzsdei értékeltsége mögül a valós fundamentumokat hiányoló pekingi vezetés bejelentette, hogy dolgoznak a szabályozás szigorításán, és ezzel alaposan lehűtötte a parkettra igyekvő startupok lelkesedését. A Reuters adatai szerint száznál is több vállalat vonta vissza bejelentkezését a sanghaji STAR Market és a sencseni ChiNext tőzsdei kereskedésébe. A visszalépési hullámot a tőzsdei követelményekre vonatkozó alkalmatlanság beismeréseként is lehet értelmezni, akár a cégek, akár az IPO-t szervező tőkepiaci szolgáltatók részéről. Ha ez a kockázatkerülő trend folytatódik, füstbe megy a kínai vezetés terve, hogy tőzsdei nagyhatalomként felzárkózzanak Hongkong és New York mellé. Kína amerikai stílusú regisztrációs folyamatot ígért, és a tengerentúlon megszokott magas színvonalú tőzsdei környezetet próbál kialakítani a helyi cégek számára, hogy otthon tarthassa őket. Ezt szolgálta a Nasdaq kínai riválisának szánt STAR Market két évvel ezelőtti megnyitása. A börze 2020-ban a világ negyedik legnépszerűbb IPO-helyszíne lett húszmilliárd dolláros összesített kibocsátással, ám a Refinitiv adatai szerint az idei első negyedévben már csak a hetedik helyet csípte meg az IPO-piacon. A gyorsított, féléves átfutású IPO-knak befellegzett, az engedélyezési idő a „beteg” vállalatok szisztematikus kiszűrésével egy évre nőtt, ám ezt sokan nem tudják vagy nem akarják kivárni, és elmennek Hongkongba – ahol tárt karokkal várják őket –, vagy megpróbálkoznak a New York-i kalanddal. Rengetegen inkább beiktatnak még egy magántőke-bevonási kört az IPO előtt, vagy éppen helyette. | KB