Az orosz gazdaság stabilitása az új amerikai szankciók ellenére is teljes mértékben biztosítva van – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken.
Teljes mértékben biztosítva van a makrostabilitás, szabályozónk mértéktartóan és sikeresen működik, gazdasági blokkunk munkájának hatékonyságát nemzetközileg elismerik.
Nem látjuk okát annak, hogy kételkedjünk a hatékonyságában
– mondta Peszkov.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön pénzügyi és diplomáciai szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre, és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan az Egyesült Államok szankcióbevezetési függősége. Közölte, hogy Moszkva a kölcsönösség elve alapján fog válaszolni, és a végső szót Vlagyimir Putyin orosz elnök fogja kimondani.
Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az orosz fél figyelembe veszi-e Biden intését, hogy Moszkva a válaszintézkedésekkel ne lépje túl a határt.
Putyin és Biden keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatban Peszkov közölte, hogy az orosz vezető nem kötötte feltételhez a kétoldalú csúcstalálkozó megtartását egy harmadik országban.
Ebben az ügyben ugyancsak Putyin fogja meghozni a végső döntést.
A szóvivő azt állította, hogy elsőként korábban az orosz elnök tett javaslatot a személyes találkozóra amerikai hivatali partnerének. Elmondta, hogy még mindig nem született döntés arról, részt vegyen-e Putyin a Biden kezdeményezésére jövő héten tartandó klímacsúcs-videokonferencián.
Peszkov szerint önmagában nem ad okot a megnyugvásra az a tény, hogy a Donyec-medencében az elmúlt napokban a korábbiaknál ritkábban sértették meg a tűzszünetet. Kifejezte reményét, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök latba fogja vetni befolyását annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő belássa: be kell szüntetni a provokatív cselekedeteket, az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások rendjét pedig feltétel nélkül be kell tartani.
Peszkov nem reagált a Fekete-tengeren zajló orosz flottagyakorlattal indokolt területi lezárás miatti ukrán tiltakozásra, és az ügyet a védelmi tárca hatáskörébe utalta. Kijev azt kifogásolta, hogy Moszkva jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt.
A szóvivő hangot adott reményének, hogy Ankarát végül meg lehet majd győzni az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím hovatartozásának kérdésében, míg Kijev esetében kizárta ezt a lehetőséget.
Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további 10 amerikai diplomatát
- jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak pénteken Moszkvában.
Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.
A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás.
A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének fogalmát.
Kína és Oroszország közeledése miatt fájhat az USA feje
Kétséges, jelent-e előrelépést az amerikai és az orosz elnök közti kapcsolatfelvétel, a nyugat–keleti geopolitikai feszültség tartósulni látszik, és szorosabb gazdasági együttműködésre szorítja Moszkvát a nyugatiakkal szintén többfrontos harcot vívó Pekinggel.
