BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kína és Oroszország közeledése miatt fájhat az USA feje

Kétséges, jelent-e előrelépést az amerikai és az orosz elnök közti kapcsolatfelvétel, a nyugat–keleti geopolitikai feszültség tartósulni látszik, és szorosabb gazdasági együttműködésre szorítja Moszkvát a nyugatiakkal szintén többfrontos harcot vívó Pekinggel.

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi telefonbeszélgetése után szárnyalt a rubel. Csütörtökön aztán újra a dollárral szembeni öt hónapos mélypontot kezdte ostromolni – ahova az ukrán határ menti orosz csapatösszevonások és a Fekete-tengerre küldött amerikai hadihajók hírei küldték korábban – arra a bejelentésre, hogy Washington új szankciókat vet ki az oroszokra.

A megbeszélés ténye arra utalt, hogy a Putyint néhány hete még „gyilkosnak” nevező Biden nem akar minden fronton konfrontációt. De a két hatalom viszonyában rengeteg a feszültségforrás, és a januárban beiktatott Biden Pekinggel is ütközőpályán maradt:

az amerikai külpolitika serkenti az oroszok és a kínaiak gazdasági közeledését, bár a telefonhívás – és a Biden javasolta csúcstalálkozó – azt sejteti, hogy Washington nem örül ennek.

Fotó: Sputnik via AFP

A felerősödött igény a keleti hatalmak együttműködésére a két ország politikusainak gesztusaiban és médiájában is jól tapintható. Egy év eleji felmérés szerint az oroszok 74 százaléka jó véleménnyel volt Kínáról, 49 az Európai Unióról és csak 39 az Egyesült Államokról.

Látványosan demonstrálta a folyamatot Szergej Lavrov és Vang Ji külügyminiszter találkozója, amelyet márciusban, egy nappal azután tartottak, hogy az EU – 1989 óta először – Amerikával karöltve szankciókat rótt ki kínai hivatalnokokra.

A Krím megszállása miatt az oroszok az elmúlt években már hozzászokhattak a szankciók sorozatához, s most Kínával tandemben utasították el a nyugati nyomást. A találkozón Lavrov azt kérte, hogy a kínaiak csökkentsék függőségüket a dollártól és a nyugati fizetési rendszerektől. A vizit előtt két héttel a két ország űrügynökségei megállapodtak arról, hogy közösen hoznak létre kutatóbázist a Holdon, pedig Moszkva a NASA-tól is kapott ajánlatot, hogy csatlakozzon az Artemis projekthez, amely újra embert juttatna a Holdra.

A technológiai együttműködés több területen is versenyt támaszthat, és komoly fejtörést okozhat az amerikaiaknak. Az orosz össztermék még Olaszországét sem éri el, de Oroszország ma is katonai világhatalom és fegyvergyártó, többek közt olyan nukleáris arzenállal, amelyhez csak az amerikai fogható.

Emellett kibernagyhatalommá vált – az amerikaiak visszatérően őket vádolják számítógéprendszereik feltörésével –, és újabban vakcinaeladásaival is híveket szerez a világban, hasonlóan Kínához. Bőven van fejlődési lehetőség kettejük árukereskedelmi forgalmában is, ami az utóbbi évtizedben alig nőtt, tavaly valamivel százmilliárd dollár fölé emelkedett.

Oroszország több földgázt és olajat adhat el a dinamikusan növekvő kínai gazdaságnak, amelynek fémekből és műtrágyából is sokkal többre lesz szüksége

– latolgatta az esélyeket a hetekben a The Moscow Times. A Kínába irányuló orosz agrárexport csaknem háromszorosára nőtt 2015 és 2019 között, de még jókora erősödés előtt áll. A technológia terén ott húzódhat a Rubikon, hogy mely beszállítók kapják a fő szerepet az orosz 5G-hálózatok kiépítésében – most a kínai Huawei és a ZTE látszik nyerőnek. A haditechnika azonban trükkös terep: korábban a kínaiak szívesen vásárolták a Szu–35 vadászrepülőket és az SZ–400 rakétarendszereket, mostanában azonban már a stratégiai technológiákra tartanak igényt. Moszkva segít Pekingnek egy rakéták felbocsátását figyelő rendszer kiépítésében, a legújabb technológiáinak eladására azonban nem kész, ezért inkább a közös fegyverfejlesztés lehet az út – írta a moszkvai lap.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek