A kancellárjelöltek között is vízválasztó az Északi Áramlat 2. gázvezeték

Hosszú távon az egész Euró­pai Unió és ezen belül Né­met­ország Egyesült Ál­la­­mokba irányuló exportját is ser­kent­­­heti, ha sikerül megegyezésre jutni azon a megbeszélésen, amelyet az unió kereskedelmi miniszterei tegnap tartottak Brüsszelben az amerikai partnereikkel, köztük Katherine Tai új amerikai külkereskedelmi képviselővel, az acél- és alumíniumvámok vitájával kapcsolatban – közölte Peter Altmaier német gazdasági miniszter. A megbeszélés tétje azonban messze túlmutat a fémek kereskedelmén: Altmaier szerint itt a lehetőség, hogy az új amerikai adminisztrá­cióval az unió új alapot teremtsen a globális kereskedelempolitikához.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert bár Németország unión kívüli országokba irányuló exportja áprilisban az előző évhez képest együttesen 35,6 százalékkal, 50,8 milliárd euróra nőtt, ám a hatalmas éves emelkedés részben a járvány miatti gyenge tavalyi bázisnak köszönhető: az unión kívüli országokba irányuló kivitel tavaly éves alapon 27,1 százalékkal esett vissza. Havi összevetésben már nem ennyire kedvezők az adatok: az unión kívüli export ugyanis áprilisban a Destatis számításai szerint 1,8 százalékkal csökkent márciushoz képest. Ennek ellenére elmondható, hogy a német termékek iránti erős külföldi kereslet továbbra is segíti Európa legnagyobb gazdaságának a járvány okozta válságból történő kilábalását. Az Egyesült Államokba és Kínába irányuló német kivitel áprilisban hatalmasat ugrott az előző év azonos időszakához képest. Az Egyesült Államokba, Németország legnagyobb Európai Unión kívüli értékesítési piacára irányuló export áprilisban éves szinten 60,4 százalékkal, 10,1 milliárd euróra emelkedett, míg Kínába, amely Németországnak az EU egységes pia­cán kívüli második legnagyobb exportcélpontja, 16,3 százalékkal, 8,4 milliárd euróra nőtt a kivitel. Nagy-Britanniába az előző évinél 58,6 százalékkal több terméket szállítottak, összesen 5,1 milliárd euró értékben – derült ki a Destatis előzetes kereskedelmi adataiból. A statisztikai hivatal hozzátette, hogy az EU-n kívüli országokba irányuló export a teljes kivitel nagyjából 47 százalékát tette ki. Ez azt jelenti, hogy Németország exportjának több mint fele továbbra is az unió egységes piacára irányul, Nagy-Britannia kilépése ellenére. Az uniós országokba történő áprilisi értékesítés adatait is tartalmazó részletes kereskedelmi kimutatást június 9-én közli a hivatal.

Az unión kívüli országokba irányuló export visszaesését a márciusi értékhez képest az elemzők többsége a feldolgozóiparban tapasztalható alapanyaghiányra, kü-

­lönösen az autógyártást sújtó csiphiányra, valamint a szállítási kapacitás globális problémáira vezeti vissza. Ezek a tényezők egyfelől fékezik a gazdaság teljesítményét, másfelől jelentősen növelik a termelői árakat, ami később az infláció további emelkedését is okozhatja. A Destatis legfrissebb adatai szerint az utóbbi tíz év legnagyobb termelőiár-emelkedése alakult ki áprilisban Németországban. Az árak az egy évvel korábbihoz képest 5,2 százalékkal nőttek, meghaladva az 5,1 százalékos elemzői várakozást és a 3,7 százalékos márciusi növekményt. A legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedtek éves bázison, 10,6 százalékkal, míg az előző havihoz képest 0,6 százalékkal. Az energiaárak nélkül a termelői árak 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Németország jövőbeni energiaellátására – és így az árak alakulására is – hatással lehet, hogy sikerül-e megépíteni az Északi Áramlat 2. gázvezetéket. Az innen elérhető gáz a környezetvédelmi okokból leállított szén- és atomerőművek helyettesítésére beindított gázerőművekben termelhet áramot, amelyek ráadásul a szél- és naperőművek időjárásfüggő kilengéseit is jól kompenzálják. A munkálatok 95 százalékban elkészültek, kedden pedig Washington lemondott a gázvezeték kivitelezőjére kiszabott szankciókról, ami eddig akadályozta a beruházás befejezését. Németországban azonban komoly belpolitikai vízválasztóvá vált a befejezés kérdése. A kormányzó CDU–CSU-szövetség mindkét pártja támogatja az építkezés végigvitelét, míg a Zöldek kormányra kerülésük esetén a leállítását kezdeményeznék. A választás szeptember 26-án lesz, így a kormány most azon dolgozik, hogy addigra elkészüljön a vezeték. A kancellárjelöltek tegnap délutáni első közös tévévitája során is központi témává vált a beruházás. Armin Laschet (CDU) és Olaf Scholz (CSU), amint várható volt, egyetértésben kiálltak a megépítése mellett, mivel az szerintük nélkülözhetetlen az ország energiabiztonsága szempontjából. Annalena Baerbock (Zöldek) ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a német kormány a csővezetékprojekttel gyengíti több kelet-európai ország pozícióját Oroszországgal szemben. Baerbock a legtöbb közvélemény-kutató szerint jelenleg vezeti a kancellárjelöltek versenyét, mögötte Laschet és Scholz a sorrend.