Fél évet sem élt az EU–Kína-egyezmény

Egyre markánsabban rajzolódik ki az a világpolitikai átrendeződés, amelyet az amerikai elnökcsere indított el: az Egyesült Államok és Kína – a két legnagyobb gazdasági hatalom – közt tovább élesedik a verseny, és ebben az Európai Unió Washington oldalára áll. Brüsszel felfüggesztette a sokéves tárgyalások után december végén Kínával elért átfogó befektetési megállapodás (CAI) ratifikálását – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedd este az AFP-nek. Tegnap pedig Margrethe Vestager, a testület versenypolitikáért felelős alelnöke újabb ütést vitt be: Peking néven nevezése nélkül olyan új szabályokat jelentett be, amelyek gátat szabhatnak a kínai vállalatok elmúlt évtizedben felgyorsult európai terjeszkedésének. Ha a tagállamok és az Európai Parlament is jóváhagyja, Brüsszel blokkolhatja az EU-n kívüli vállalatok akvizícióit és állami megrendeléseit, sőt súlyos büntetést is kiszabhat, amely az adott cég forgalmának akár 10 százalékát is elérheti, ha a vállalat állami támogatást kapott, és ezzel indokolatlan versenyelőnyre tett szert az európai versenytársakkal szemben. A bizottságnál ugyanakkor készül az a stratégia, amely 2030-ra megduplázná a fejlett technológiákban használt félvezetők európai termelését. Az EU „túl naiv, túl nyitott” volt, amikor kiszervezte a csipek gyártását olyan országokba, mint Tajvan, Kína és Dél-Korea – mondta Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért felelős biztosa tegnap a Bloombergnek adott interjúban.

A CAI jegelése egyáltalán nem volt meglepő, a viharfelhők már hónapok óta gyülekeztek az egyezmény egén. A januártól hivatalban lévő Joe Biden amerikai elnök helyrehozta az elődje, Donald Trump idején megromlott kapcsolatokat az EU-val, miközben fokozódott Washington amúgy is éles szembenállása Kínával. A kínai ujgur kisebbség kezelése miatt a nyugatiak és Peking közt kipattant szankcióváltásba Brüsszel – évtizedek óta először – már olyannyira belekeveredett, hogy a kínaiak – a velük egyre barátibbá váló Oroszországhoz hasonlóan – uniós politikusokat tiltottak ki. Dombrovskis pont erre hivatkozott a CAI felfüggesztésének okaként. De a mértékadó brüsszeli kutatóintézet, a Bruegel már egy hónapja arról közölt írást, hogy az évtizedeken át vágyott egyezmény a technológiai értelemben is kettéváló világgazdaságban anakronisztikussá vált. Dombrovskis elmondta: az együttműködés jövője a szélesebb értelemben vett kínai–európai kapcsolatoktól függ.

A megmerevedő frontok ugyanakkor világosan kirajzolódtak a G7 – a nagy nyugati gazdaságok és Japán – e heti londoni találkozóján: a két év után először összegyűlő külügyminiszterek egyhangúlag bírálták Kína emberjogi gyakorlatát, és egységes fellépést ígértek Pekinggel szemben. A CAI az idén posztjáról távozó Angela Merkel német kancellár politikai hagyatékának egyik ékköve lehetett volna, Európa egyik legerősebb hatalmának politikája azonban jelentősen átrendeződött az elmúlt hónapokban, Peking számára nem sok jót ígérő módon. Most úgy látszik: a szeptemberi német választás után aligha lesznek kihagyhatók az új kormányból a megerősödött, Kína- és Oroszország-ellenes Zöldek, sőt nem kizárt, hogy a kormányfőt is ők adják. De a kínai cégek térhódítása iránt Berlin már korábban sem volt megértő, mióta megszólaltatta a riadócsengőket, hogy öt éve a Midea csoport megvásárolta a KUKA bajor robotikai céget. Decemberben Németország megakadályozta, hogy az állami kontroll alatt álló China Aerospace megszerezze az IMST műhold- és radartechnológiai vállalatot.