Féltik a svájciak a munkaerőpiacukat

K. B. | A svájci szavazópolgárok többsége még mindig támogatja egy új, kétoldalú szerződés megkötését az Európai Unióval. Az egyeztetések évek óta tartanak, és eredményt még nem hoztak, igaz, a helvét szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok részéről állandó támadások érik a felvázolt elképzeléseket – derült ki a Neue Zürcher Zeitung által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet a GFS Bern végzett kétezer szavazásra jogosult svájci megkérdezésével. Az egyezmény megkötésére 15 százalékuk fenntartások nélkül igennel szavazna, 49 százalék inkább támogatná azt. A mereven elutasítók aránya 13 százalékos, míg az inkább nemmel szavazók 19 százalékot képviselnek, a bizonytalanok aránya 4 százalékos. A közvélemény-kutató megjegyzi, hogy az arányok nem kőbe vésettek, amint a keretegyezmény pontos szövege napvilágot lát, sokan átértékelhetik az álláspontjukat. Ilyenkor jellemzően a feltételes támogatók körében van lemorzsolódás, ők állnak inkább át az elutasítók oldalára.

A Svájc és az Európai Unió kapcsolatát szorosabbra fűző és számos ponton az adminisztrációt egyszerűsítő egyezmény szövegezése a múlt hónapban megakadt, svájci részről ugyanis a szabad munkaerő-áramlás a Brüsszel által elképzelt formájában elfogadhatatlan, egyrészt az ország szuverenitását sérti, másrészt a svájci bérszínvonalra is csapást mérne. A svájciak minden, a társadalmat érintő kérdésben népszavazást tartanak, egy ilyen horderejű felvetés eleve kudarcra lenne ítélve. Engedmények nélkül azonban Svájc nem reménykedhet az egységes piachoz való teljes körű, szabad hozzáférésben, ami gazdaságilag kedvező lenne a számára is. Az olyan új lehetőségekből kimaradnának a svájciak, mint például az európai villamosenergia-rendszerek uniója.

Az idő is sürget, mivel a két entitás kapcsolatát 1972 óta szabályozó, száznál is több kétoldalú egyezmény hatálya fokozatosan lejár, májusban például az orvostechnikai eszközök határokon átnyúló kereskedelmét érintő szerződés fut ki, s nem lép új a helyébe.