Profitduplázással ünnepelt a Toyota

A Toyota közel a duplájára növelte üzemi eredményét a március végén zárult üzleti negyedévében, ugyanakkor a globális szinten is kaotikussá váló csipellátási helyzet miatt az elemzői konszenzusnál óvatosabb profitkilátásokat fogalmazott meg a jövőre nézve. A tavaly a világ legnagyobb autógyártója kitüntető címet a Volkswagentől visszahódító vállalat 6,34 milliárd dolláros üzemi nyereséget ért el január és március között, ez 92 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és 7,6 százalékkal üti a Refinitiv elemzői várakozását. A nagy különbségben bázishatások is közrejátszottak, a koronavírus-járvány kitörését követően a termelést a Toyota több gyárában is le kellett állítani egy időre. A 2020-as üzleti év adózott nyeresége egyébként 20,8 milliárd dollárra jött ki, ez 10,3 százalékos pluszteljesítményt takar. Ezen a soron az idén 2,3 százalékos bővülést terveznek.

A Toyota a teljes üzleti évében 9,92 millió járművet értékesített, a 2022. márciusig tartó új pénzügyi évre 10,55 millió gépkocsi eladásával számolnak, különösen a legnagyobb piacukon, Észak-Amerikában tapasztalt gazdasági fellendülésben bíznak. Az üzemi nyereség viszont már nem nő ilyen szédítő mértékben, csupán 13,8 százalékos éves bővülés és 23,1 milliárd dolláros eredmény várható a társaságtól, szemben a 24,5 milliárd dolláros elemzői prognózissal. Mondhatni, a cég ezúttal hamarabb kitermelte a tőle elvárt nyereséget. A részvényenkénti éves osztalékot 240 jenre emelték, miután három éven át 220 jenen tartották. Emellett bejelentették egy 2,3 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási program elindítását, egyszersmind döntöttek a részvények egy az öt arányú felaprózásáról. Mindezt díjazta is a piac, a Toyota részvényárfolyama 2,2 százalékkal erősödött tegnap a tokiói tőzsdén.

A tavalyi kiugró üzemi eredmény egyébként a Toyota készletezési politikáját dicséri, a cég a gyártás folyamatosságát garantáló mennyiségű csipet rendelt előrelátóan beszállítóitól, így elkerülhette a legtöbb versenytársát elérő beszerzési problémákat. Kenta Kon pénzügyi igazgató visszautalt a 2011. márciusi fukusimai földrengésre és atomkatasztrófára, amely megrendítette a Toyota termelését. Tanultak az akkor történtekből, és az új beszállítási és készletezési stratégiájuk most meghozta a gyümölcsét. A csiphiány egyébként a precizitásukról híres németeket sem kímélte, az amerikaiakról nem is szólva. Ezen a téren hazai pályán is kiemelkedőt nyújtott a Toyota, hiszen a csiphiányra és az egekbe szökő nyersanyagárakra hivatkozva a harmadik legnagyobb japán gyártó, a Nissan a márciussal zárult üzleti évében negatív rekordot jelentő 1,38 milliárd dolláros üzemi veszteségről számolt be kedden, ez az egy évvel korábbinak közel a négyszerese, s jó, ha az idén elérik a nullszaldót. A legfőbb rivális, a Honda holnap ismerteti számait. Annyi biztos, hogy a csipellátási gondok a második fél évre is áthúzódnak, a kínálat nem tart lépést a kereslettel. A helyzetet súlyosbította a texasi nagy félvezetőgyárak februári leállása és a japán Renesas egyik üzemének a kiesése. Az előbbinél a sarkvidéki hideg, az utóbbinál a pokoli tűz okozott haváriát.

A Toyota nagyot lép előre az elektronizáció területén, a cég 2030-ra évi 8 millió villanymotorral hajtott gépjármű eladásával számol, ez az összforgalom 80 százalékának felel meg. A Honda 2040-re már csak villanyautókat gyárt majd, míg a Volkswagen 2025-ig akarja megelőzni a szegmens globális piacvezetőjét, a Teslát.

Hidrogénhajtású terepjáróval lép piacra a BMW

A Toyota továbbra is kitart korábbi stratégiája mellett, amely szerint az egyes piacokra azok igényeinek megfelelő motorral szállítja járműveit, így a benzin-elektromos hibridek, a plug-in hibridek és az akkumulátoros autók egyaránt gyártásban maradnak, nem is szólva a hidrogénhajtásról, amelynek technológiáját gőzerővel fejlesztik, s amelynek épp a Toyota az egyik élharcosa – szövetségben a BMW-vel. A Toyota decemberben mutatta be első hidrogénhajtású limuzinját, a Mirait, a bajorok vezérigazgatója, Oliver Zipse pedig tegnap, a cég éves közgyűlésén jelentette be, 2022-ben limitált szériában piacra dobják az x5-ös városi terepjárójuk hidrogénhajtású változatát, ami nagy lépés lesz az abszolút zéró emisszió felé vezető úton. Az iparág most a villamosítás lázában ég, de a BMW-nél már előbbre is tekintenek, noha tudják, hogy számos leküzdendő akadály áll még a technológia elterjedése előtt. A hidrogénhajtás a villanyautókénál sokkal nagyobb hatótávolságot ígér, komoly hátránya viszont a töltési infrastruktúra fejletlensége. Üzemanyagcellás autók fejlesztésében a konkurensek sem akarnak lemaradni, a Honda és a Hyundai mellett a Jaguar Land Rover is dolgozik ezen, az utóbbi a jövőre időzíti prototípusa bemutatását.