Medúzainvázió fenyeget a Földközi-tengeren

P. Cs. | A mediterráneum vizhőmérséklete 20 százalékkal gyorsabban emelkedik, mint bármely más tengeré vagy óceáné. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, és beavatkozás híján az őshonos élővilág pusztulásához, idegen fajok tömeges megjelenéséhez, végső soron az európaiak kedvelt üdülőhelyeinek teljes átalakulásához vezethet. A folyamat a tenger keleti medencéjének sekély, part menti vizeiben a leglátványosabb. Átvették az uralmat a Szuezi-csatornán keresztül északra migráló trópusi tengeri élőlények, a helyi fajok 95 százaléka pedig nyom nélkül eltűnt – állapítja meg a bécsi egyetem kutatója, Paolo G. Albano vezette kutatás. A környezetvédelmi szervezet szerint mostanáig csaknem ezer idegen növény- és állatfajt vonzott ide a vízhőmérséklet emelkedése, amelyek fokozatosan elhódítják az őshonos egyedektől az életteret.

A változás a mélyebb vizekben is egyre látványosabb: a nagy sonkakagyló, a Pinna nobilis például néhány év alatt teljesen eltűnt, miközben nagy tömegekben megjelentek a medúzák – ezek inváziója már ebben a szezonban is súlyos fenyegetés. A turisták és halászok által is jól ismert környezet pusztulását a szélsőséges időjárási jelenségek gyorsítják – a WWF szerint ezek okolhatók a halak számára természetes menedéket nyújtó földközi-tengeri korallok és hínárok csaknem teljes pusztulásáért is. A WWF az óceánok nemzetközi világnapja alkalmából kiadott állásfoglalásában a még megmenthető területek védelmére szólította fel a döntéshozókat. Azt javasolják, hogy a mediterráneum területének 30 százalékát nyilvánítsák védett tengeri övezetnek, megelőzendő a területek túlhalászását, amely a szélsőséges természeti jelenségekhez hasonló károkat okoz az élővilágban.

Már a lazac sem a régi

Az emberi fogyasztásra szánt lazachús 90 százaléka akvakultúrákban tenyésztett halaktól származik – állítja a Greenpeace. A környezetvédelmi szervezet az óceánok világnapja alkalmából figyelmeztetett arra, hogy ezek a halfarmok a közhiedelemmel ellentétben nem környzetbarátabbak a nyílt tengeri halászatnál. Sőt, a zsúfolásig megtöltött medencékben, megfelelő élettér nélkül felnevelt halak sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre, amelyeket a tenyésztők nagy mennyiségű vegyszerrel és antibiotikumokkal próbálnak megelőzni. A csendes-óceáni lazacállomány drasztikus csökkenése miatt kicsi az esély, hogy nem toxinokkal teletömött lazachús kerüljön a tányérunkra. Az északi-csendes-óceáni Anadrom Halászati Tanács jelentése szerint tavaly, illetve idén csaknem 40 éve nem látott alacsony szintre zuhant vissza a nyílt vízi lazacállomány, annak ellenére, hogy a keltetőkből rekordszámú, több mint 10 milliárd egyedet engedtek vissza az óceánokba 2019–20-ban. A szervezet szerint azért él túl, és akad fenn a halászhálókban egyre kevesebb hal, mert a nyílt vizek hőmérséklete és tápanyagtartalma egyre kevésbé megfelelő a lazacok számára.