Megszaladt az infláció az euróövezetben

Sok befektetőt megizzasztott a hír, hogy az euróövezetben 2018 vége óta a legmagasabbra, 2 százalékra emelkedett az éves infláció májusban, meghaladva az 1,9 százalékos piaci előrejelzést és az áprilisi 1,6 százalékos növekedést. Az éves fogyasztói árindex vártnál nagyobb emelkedése elsősorban az energia 13,1 százalékos drágulásának a következménye, amely részben az alacsony tavalyi bázisadat miatt kiugró – derült ki az Eurostat előzetes adataiból. A májusi adat meghaladja az Európai Központi Banknak (EKB) azt a célját, hogy középtávon 2 százalék alatt, de ahhoz közeli értéken maradjon az infláció. Ám az elemzők úgy vélik, még a májusinál is magasabbra hághat az infláció, előrejelzésük szerint az árindex a következő hónapokban megközelítheti a 2,5 százalékot is a nyersanyagárak további emelkedése, valamint a lassabban magára találó szolgáltatóipar esetében megbillent kereslet-kínálati arányok miatt. A szolgáltatásoknál már júniusban megindulhat egy nagyobb áremelési hullám, mivel több euróövezeti országban májusban még korlátozó intézkedések voltak érvényben. Emellett a tartós fogyasztási cikkek árai is emelkedni kezdtek: az áprilisi 0,4 százalék után májusban 0,7 százalékos volt a növekedés, amit elsősorban az ellátási láncok zavarai és a növekvő kereslet okoznak. Bert Colijn, az ING vezető közgazdásza szerint az idei növekedés után, 2022-ben 1,5 százalékra mérséklődhet az infláció.

Az EKB várakozásai szerint is magasabb lesz az árnövekedés a következő hónapokban a 2 százalékos célértéknél, de még a legkonzervatívabb monetáris döntéshozók is azt hangsúlyozzák, hogy a kiugró számok csupán átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken lassul, és még évekig jóval a cél alatt marad, csakúgy, mint az elmúlt évtizedben. Noha a munkanélküliségi ráta az övezet legnagyobb gazdaságában, Németországban májusban 4,4 százalékra, a tavaly júliusi szintre csökkent, és az egész övezetben csökkenő tendenciát mutat, azonban az árnövekedés mozgatórugói a jövő év elején kimerülnek, különösen azért, mert a bérnövekedés, amely a tartós infláció szükséges eleme, továbbra is vérszegény. A bank ezért valamennyi nyilatkozatában megerősíti, hogy legközelebbi, június 10‑i kamatdöntő ülésén és azt követően sem tervezi laza monetáris politikájának szigorítását. Kiemeli, hogy az övezet fellendülését egyelőre bizonytalannak látja, ezért a gazdaság élénkítését segítő, kedvező hitelkörnyezet fenntartását tekinti elsődleges céljának. Ezért az EKB továbbra is ellensúlyozni fogja a kötvényhozamok növekedését, teljesen kihasználva a pandémiás vészhelyzeti kötvényvásárlási program (PEPP) nyújtotta lehetőségeket.

Fontos kiemelni azt is, hogy a volatilis energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció a várakozásoknak megfelelő 0,9 százalék volt, csupán 0,2 százalékponttal magasabb az áprilisi értéknél, a jegybanki döntéshozók pedig ezeket az értékeket tekintik elsősorban irányadónak. Az EKB monetáris politikájának ráadásul nincs is hatása a rövid távú ármozgásokra, ami újabb okot szolgáltat arra, hogy a bank tolerálja az idei hullámzásokat. Ez szintén indokolja, hogy a bank politikája továbbra is rendkívül laza maradjon, még akkor is, ha egyes országokban, például Németországban, az árak éves növekedése – a tegnap közölt előzetes adatok szerint – már most elérte a 2,5 százalékot, és elemzők úgy vélik, a következő hónapokban megközelítheti a 3 százalékot is. Nem is csoda, hogy a konzervatívabb németek kritizálják leghangosabban az EKB laza politikáját.