Minden szem a Fedre szegeződik a héten

A hét legjobban várt eseménye a Fed kamatdöntő ülése lesz. Szerda este hivatalosan is megtudhatjuk, hogy az alapkamat a piaci várakozásoknak megfelelően a 0–0,25 százalékos sávban maradt, de valódi izgalmakat a körítés hozhat. A járvány okozta gazdasági visszaesést követő gyors helyreállás az Egyesült Államokban válaszút elé állítja a jegybankárokat. Egyfelől a monetáris szigorítás irányába mutat, hogy az infláció áprilisban és májusban is meghaladta a várakozásokat. A májusi árindex 5 százalékra, 2008 óta nem látott szintre emelkedett, miközben a maginfláció 3,8 százalékra, 29 éves csúcsára gyorsult. Ezek az adatok azzal együtt is erősítik a szigorításra vonatkozó várakozásokat, hogy a Fed tavalyi, fixen 2 százalékos inflációs célját átlagosan 2 százalékosra módosította, teret engedve ezzel egy esetleges átmeneti gyorsulásnak. Az infláció mellett ugyanakkor ott van a Fed célfüggvényének másik eleme, a teljes foglalkoztatottság elérése, amihez az elmúlt hónapok adatainak tükrében még hosszú út vezet, hiszen továbbra is több mint 7 millióval kevesebben dolgoznak, mint 2020 februárjában.

Amikor a Fed tavaly módosította az inflációs célját, a döntéshozók egyértelműen a tartósan laza monetáris kondíciók mellett tették le a garast. Azt hangoztatták, hogy 2023-ig nem lesz kamatemelés, valamint hogy ha csökkenteni kezdik az eszközvásárlási program havi vásárlásainak ütemét (tapering), azt előre jelzik majd a piaci szereplőknek.

Eddig a befektetők arra számítottak, hogy ősszel jelenthetik be a jövő év elején induló taperinget, ám az elmúlt kéthavi inflációs adat kapcsán felerősödtek azok a várakozások, amelyek szerint a Fed már a mostani ülésen bejelentheti ezt a változtatást, amely tehát akár már idén elkezdődhet. Ezzel együtt azonban még mindig ott van a kérdőjel, mivel ha továbbra is átmenetinek tekintik az árnyomás erősödését, és hangsúlyozzák a teljes foglalkoztatottság elérésének szükségességét, akkor kivárhatnak egy esetleges szigorítás bejelentésével – hangsúlyozza Váradi Beáta, az OTP Elemzési Központ stratégája. A befektetők mind az eszközvásárlási program, mind az alapkamat jövőjét illetően iránymutatásra várnak, és mivel óriási a bizonytalanság, gyakorlatilag bármilyen döntés születik is, az egészen biztosan megmozgatja a piacokat. Holnap a májusi ipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok érkeznek Amerikából. A kiskereskedelmi forgalom bővülése áprilisban váratlanul megtorpant, amikor a harmadik gazdaságélénkítő csomaggal adott egyszeri, 1400 dolláros csekk keresletélénkítő hatása elhalványult.

Visszaesés várható havi összevetésben, noha a magas megtakarítási ráta és a gazdaság újranyitása miatt korábban még dinamikus bővülésre számítottunk. Az ipari termelés az előző havival egyező, 0,7 százalékos pluszt hozhat havi alapon – véli Váradi Beáta. A visszafogottság oka elsősorban az, hogy a feldolgozóipar kibocsátása áprilisban emelkedett ugyan, de továbbra is a januári szint alatt van, és a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarok – elsősorban az autóipart sújtó félvezetőhiány – visszafogják a kibocsátást, és ez egyre több területet érint. A most beérkező adatok elsősorban a második negyedéves GDP-várakozásokat alakítják majd.