A koronavírus-járvány miatt visszaesett turizmus a vártnál is sokkal nagyobb, négyezermilliárd dolláros kiesést jelent a globális gazdaság számára 2020-ban és 2021-ben – derült ki az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely az ENSZ Világturisztikai Szervezetének (UNWTO) közreműködésével készült.
Eszerint a veszteség csak az idén elérheti az 1700-2400 milliárd dollárt annak ellenére, hogy az ágazat már várhatóan magához tér a második félévben az olyan térségekben, mint Észak-Amerika és Európa, ahol magas az átoltottság.
Tavaly az előző évihez képest 73 százalékkal esett vissza a turisták száma világszerte, és 2021 első három hónapjában sem alakultak jobban a dolgok, hangsúlyozta a jelentést bemutató genfi sajtótájékoztatón Ralf Peters, az UNCTAD elemzője. Az előrejelzés szerint a turisták száma idén is 63-75 százalékkal elmarad majd a 2019-estől, és csak 2023-ban éri majd el újra a járvány előtti szintet.
A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy milyen súlyos negatív hatással jár a vakcinákhoz való hozzáférésben meglévő különbség a világ országai között. Az oltással a fejlettek mögött messze lemaradó fejlődő államok szenvedik el a becsült globális GDP-kiesés hatvan százalékát. Számukra ráadásul még nagyon messze van a válság vége, hiszen sok helyen változatlanul érvényben van a korlátozások és utazási tilalmak az alacsony átoltottságú országokkal szemben. A leginkább természetesen azoknak jelent katasztrofális kiesést a járvány, amelyeknek a gazdasága alapvetően függ a turizmustól, mint például Thaiföld és Törökország, valamint sok kis szigetország. Ezeken a helyeken nem csupán a külföldi vendégeket közvetlenül ellátó szállodák és éttermek esnek el a bevételtől, hanem a kapcsolódó ágazatok, így például az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, a kommunikációs és szállítási szektor is. A turizmus összeomlása miatt átlagosan 5,5 százalékkal nőtt a a szakképzetlenek – vagyis elsősorban a nők és fiatalok – körében.
A nemzetközi turizmust illetően a harminc évvel ezelőtti, gyakorlatilag az 1980-as években tapasztalt szintre estünk vissza, és ez sok millió ember megélhetését veszélyezteti
– hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Zoritsa Urosevic, a madridi székhelyű UNWTO genfi képviselője, míg Sandra Carvao, a szervezet vezető piackutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a turizmus talpra állásának üteme is nagyon eltérő lesz régiónként. Kiemelte, hogy az csütörtöktől érvényes digitális védettségi igazolása egyelőre az egyetlen regionális harmonizációs kísérlet a szabad mozgás biztosítására. Az ázsiai és csendes-óceáni térség viszont még mindig az egyik leginkább zárt régió a világon, ahol a legtöbb határon nem lehet átlépni, vagy legalábbis jelentős korlátozások vannak érvényben.
„A nemzetközi turizmust illetően a harminc évvel ezelőtti, gyakorlatilag az 1980-as években tapasztalt szintre estünk vissza, és ez sok millió ember megélhetését veszélyezteti” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Zoritsa Urosevic, a madridi székhelyű UNWTO genfi képviselője, míg Sandra Carvao, a szervezet vezető piackutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a turizmus talpra állásának üteme is nagyon eltérő lesz régiónként. Kiemelte, hogy az Európai Unió csütörtöktől érvényes digitális védettségi igazolása egyelőre az egyetlen regionális harmonizációs kísérlet a szabad mozgás biztosítására. Az ázsiai és csendes-óceáni térség viszont még mindig az egyik leginkább zárt régió a világon, ahol a legtöbb határon nem lehet átlépni, vagy legalábbis jelentős korlátozások vannak érvényben.
