BUX 43,850.07
+0.88%
BUMIX 3,790.41
-0.28%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.32%
-0.66%
-2.33%
-0.52%
0.00%
-2.24%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,920
+0.69%
DELTA 38.95
+0.39%
ALTEO 2,770
-0.36%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.51%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-3.57%
0.00%
-0.38%
+0.42%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,186
-3.58%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Éveken belül jönnek a jegybanki kriptopénzek

A nagy központi bankoknak nincs kerülőútja, a digitális forradalom betört a pénzforgalomba is.

A Facebook Libra projektje a saját digitális pénz kifejlesztésére ébresztőt fújt: a digitális forradalom közepette a nagy jegybankok eddig nem látott kockázatokkal szembesülhetnek - vagy már a következő években előállnak a saját kriptofizetőeszközeikkel. Ez várhatóan még az évtized vége előtt meg fog történni, de lehet, hogy sokkal hamarabb, a Bank of England (BoE) például valószínűleg már jövőre vázolja menetrendjét – írta a jegybanki kriptodevizákról (CBDCk) készült tanulmányában Brian Hilliard, a Société Générale főközgazdásza az Egyesült Királyságban.

Fotó: BELGA MAG / Belga /AFP

 

A gombamód szaporodó kriptodevizák veszélyeit nem csak a jegybankok ismerték fel, a terjedésüket világszerte adminisztratív eszközökkel igyekeznek lassítani. Ennek a jele volt, hogy a kriptodevizák kereskedelmének legnagyobb platformja, a Binance tőzsde működését több országban is vizsgálják, illetve be is tiltották (miközben a forgalma júniusban éves alapon a Reuters szerint majdnem megtízszereződött),  az Európai Bizottság pedig tegnap azt javasolta, hogy a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében tiltsák be az anonim kriptodeviza tranzakciókat. Ezzel csak időt lehet nyerni. A kriptodevizák előnyei – könnyen, gyorsan és olcsón használhatóak és népszerűek – világosak, olyannyira, hogy a kereskedelmi bankok viszonylatában tulajdonképpen a jegybankok máris használják a digitális pénzt. Ahol hátrányba kerültek, a lakossági és a gazdasági szereplők közötti pénzforgalom. Itt a szabályozatlan működés és a jegybanki pénzzel szemben támasztott verseny a folyamat előrehaladtával egyre súlyosabb pénzügyi stabilitási kockázatokat hozhat.

A jegybankok több okból sem vethetik magukat fejjel és csukott szemmel ebbe a medencébe több okból sem: az egyik dilemma, hogy ha a CBDC-k tömeges bevezetése kiszárítja a bankok betéteit, ki fog akkor hitelezni a gazdaságnak? Léteznek erre megoldások – amelyeket Hilliard részletezett is tanulmányában –, mindenesetre a CBDC-k bevezetése alaposan felforgathatja a pénzügyi rendszert a következő évtizedben, megnövelve és átformálva a központi bankok szerepét. A folyamat világos és megfordíthatatlannak tűnik, sőt jelentősen fel is gyorsulhat. A kínai jegybank szűk körben már kísérletezik a digitális jüannal, és modellel szolgálhat mások számára is, ami jelzi, hogy nem csak a technológiai, de a pénzügyi innováció forrása is lehet a feltörekvő világhatalom. Miközben a jelentős gazdaságok közül szinte mindenhol gőzerővel folynak a kutatások, a kínaiak mellett a pilótaprojekt szakaszában nehezen kitalálható helyeken tartanak már: CBDC a homokdollár a Bahamákon és a bakong Kambodzsában. A pénzmosás és a kibertámadások korában a jegybankok új, nagy kihívást jelentő funkciókat kényszerülhetnek felvenni már a közeljövőben. Ugyanakkor akár még javíthatja is a stabilitást, ha átalakul a bankolás 800 éve ismert rendszere, szétválasztva a kockázatokat hordozó hitelezést a fizetési funkcióktól – idézte a tanulmány Andy Haldane-t, a BoE korábbi főközgazdászát. 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek