BUX 47,491.69
-0.56%
BUMIX 3,910.05
+0.11%
CETOP20 2,232.84
-0.13%
OTP 15,870
-0.06%
KPACK 16,800
0.00%
-0.86%
0.00%
+1.11%
+0.48%
ZWACK 16,700
-0.60%
0.00%
ANY 1,500
0.00%
RABA 1,375
-0.36%
0.00%
-0.47%
0.00%
-1.86%
OPUS 239.5
-0.42%
-2.04%
-1.41%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,370
-0.75%
+0.79%
ALTEO 1,300
+1.56%
0.00%
+1.49%
EHEP 1,960
0.00%
+0.82%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+2.26%
0.00%
+3.16%
SunDell 37,000
0.00%
0.00%
-0.49%
0.00%
0.00%
+1.43%
NUTEX 20.75
-0.48%
Forrás
RND Solutions
USD/HUF
306.36
+0.74%
EUR/HUF
360.34
+0.65%
Nemzetközi gazdaság

Éveken belül jönnek a jegybanki kriptopénzek

A nagy központi bankoknak nincs kerülőútja, a digitális forradalom betört a pénzforgalomba is.

A Facebook Libra projektje a saját digitális pénz kifejlesztésére ébresztőt fújt: a digitális forradalom közepette a nagy jegybankok eddig nem látott kockázatokkal szembesülhetnek - vagy már a következő években előállnak a saját kriptofizetőeszközeikkel. Ez várhatóan még az évtized vége előtt meg fog történni, de lehet, hogy sokkal hamarabb, a Bank of England (BoE) például valószínűleg már jövőre vázolja menetrendjét – írta a jegybanki kriptodevizákról (CBDCk) készült tanulmányában Brian Hilliard, a Société Générale főközgazdásza az Egyesült Királyságban.

Fotó: BELGA MAG / Belga /AFP

 

A gombamód szaporodó kriptodevizák veszélyeit nem csak a jegybankok ismerték fel, a terjedésüket világszerte adminisztratív eszközökkel igyekeznek lassítani. Ennek a jele volt, hogy a kriptodevizák kereskedelmének legnagyobb platformja, a Binance tőzsde működését több országban is vizsgálják, illetve be is tiltották (miközben a forgalma júniusban éves alapon a Reuters szerint majdnem megtízszereződött),  az Európai Bizottság pedig tegnap azt javasolta, hogy a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében tiltsák be az anonim kriptodeviza tranzakciókat. Ezzel csak időt lehet nyerni. A kriptodevizák előnyei – könnyen, gyorsan és olcsón használhatóak és népszerűek – világosak, olyannyira, hogy a kereskedelmi bankok viszonylatában tulajdonképpen a jegybankok máris használják a digitális pénzt. Ahol hátrányba kerültek, a lakossági és a gazdasági szereplők közötti pénzforgalom. Itt a szabályozatlan működés és a jegybanki pénzzel szemben támasztott verseny a folyamat előrehaladtával egyre súlyosabb pénzügyi stabilitási kockázatokat hozhat.

A jegybankok több okból sem vethetik magukat fejjel és csukott szemmel ebbe a medencébe több okból sem: az egyik dilemma, hogy ha a CBDC-k tömeges bevezetése kiszárítja a bankok betéteit, ki fog akkor hitelezni a gazdaságnak? Léteznek erre megoldások – amelyeket Hilliard részletezett is tanulmányában –, mindenesetre a CBDC-k bevezetése alaposan felforgathatja a pénzügyi rendszert a következő évtizedben, megnövelve és átformálva a központi bankok szerepét. A folyamat világos és megfordíthatatlannak tűnik, sőt jelentősen fel is gyorsulhat. A kínai jegybank szűk körben már kísérletezik a digitális jüannal, és modellel szolgálhat mások számára is, ami jelzi, hogy nem csak a technológiai, de a pénzügyi innováció forrása is lehet a feltörekvő világhatalom. Miközben a jelentős gazdaságok közül szinte mindenhol gőzerővel folynak a kutatások, a kínaiak mellett a pilótaprojekt szakaszában nehezen kitalálható helyeken tartanak már: CBDC a homokdollár a Bahamákon és a bakong Kambodzsában. A pénzmosás és a kibertámadások korában a jegybankok új, nagy kihívást jelentő funkciókat kényszerülhetnek felvenni már a közeljövőben. Ugyanakkor akár még javíthatja is a stabilitást, ha átalakul a bankolás 800 éve ismert rendszere, szétválasztva a kockázatokat hordozó hitelezést a fizetési funkcióktól – idézte a tanulmány Andy Haldane-t, a BoE korábbi főközgazdászát. 

Kapcsolódó cikkek