Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét – gondolják sokan azok közül is, akik szerint evidensnek tűnik, hogy a közös teherviselés elengedhetetlen feltétele a fenntartható együttműködésnek, ezért a válságok idején nyújtott gazdaságélénkítő csomagok miatt megnövekedett államadósságok terheit is arányosan kellene szétosztani a gazdaság szereplői között. Ebbe az irányba tett történelmi lépés lenne a minimum 15 százalékos globális társasági bevezetése, melyben csütörtökön áttörés születettet: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által rendezett tárgyalásokon az országok nagy többsége, 130 ország, köztük Kína, India és Törökország is támogatta a tervezetet. Kilenc ország azonban nem írta alá a megállapodást a jelenlegi formájában. A legfontosabb, hogy három Európai Uniós ország Magyarország, Írország és Észtország sem volt a támogatók között, és elvben ezek bármelyike megakadályozhatja, hogy a 27 tagú blokk végrehajtsa a tervet. Fontos kiemelni, hogy mellettük csupán Peru, Barbados, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Srí Lanka, Nigéria és Kenya nem adta áldását a tervezethez, ugyanakkor még olyan adóparadicsomok is felsorakoztak mögötte, mint Bermuda, a Kajmán-szigetek és a Brit Virgin-szigetek.
A terv lényege, hogy azokra a multinacionális vállalatokra, amelyek éves forgalma meghaladja a 750 millió eurót, az eddigi székhely szerinti adóztatással ellentétben a profitszerzés helye szerint minimum 15 százalékos adót vetnének ki, megakadályozva profitjuk adóparadicsomokba történő áthelyezését. Az OECD szerint az új adózási rend amellett, hogy globálisan 150 milliárd dollár további adóbevételt eredményezhet, igazságosabban osztaná el az adóbevételeket azok között az országok között, ahol a nyereség keletkezett. A globális társasági adó nem teszi kötelezővé, hogy minden ország a minimális 15 százalékot alkalmazza, de más országok az alacsonyabb kulcsú országokban működő vállalatok jövedelmére pótadót vethetnek ki. Joe Biden amerikai elnök közleményében hangsúlyozta, hogy a globális bevezetését követően a multinacionális vállalatok nem tudják majd egymás ellen kijátszani az országokat azzal a céllal, hogy lenyomják az adókulcsokat.
A megállapodás további részleteinek kidolgozása a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as csoport jövő heti, Velencében tartandó találkozóján folytatódik. A cél az, hogy az októberi OECD-ülésen megszülethessen a végső megállapodás, hogy az új szabályokat 2023-tól be lehessen vezetni.
Magyarország kimaradna
Magyarország arra hivatkozva utasította el a globális minimumadó bevezetésének tervezetét, hogy ez adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna. Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte azonban, hogy elkötelezett a tisztességes adóverseny és a digitális cégek megadóztatása mellett, amennyiben az nem büntet valós gazdasági tevékenységet végző, termelő vállalkozásokat.
