A zuhanás azzal kezdődött, hogy Peking mélyreható reformokat jelentett be az oktatásban, amely a hatóságok szerint "a tőke túszává vált", ezért véget kell vetni a szektorban a profithajhászásnak. A tényleg busás üzletet jelentő oktatásban érdekelt cégek részvényei azonnal esni kezdtek az intézkedések hírére, amelyekkel az idén reflektorfénybe került demográfiai problémákat kezelnének.
Az ijedelem hamar átterjedt a technológiai papírokra, majd tulajdonképp az összes szektorra, estek a kötvényárak is, és háromhónapos mélypontra gyengült a dollár ellen a jüan.
A kínai részvénypiacok rövid idő alatt nagyon látványosan estek, a hongkongi Hang Seng index például csütörtök óta majdnem 10 százalékot, visszatérve tavaly novemberi szintjére. A mostani bukta illik az idei trendbe.
A járvány csapásából gyorsan kilábaló gazdaság majdnem egy évig nyaktörő ütemben felfelé tolta a kínai részvényeket.
Február közepe óta azonban inkább adják őket, miközben a kilábaló Egyesült Államokban tovább veszik a részvényeket. Az MSCI világindex élesen emelkedett ebben az időszakban a rekord szint közelébe, az MSCI kínai részindexe azonban harminc százalék körüli veszteséget szenvedett el.
Az oktatási piacot ért csapás csak egy folyamat legutóbbi epizódja, ezt tükrözi a rövid kommentár, amit a Goldman Sachs kereskedői küldtek körbe róla az ügyfeleknek:
Amikor már azt hitted, hogy a kínai kockázat beárazódott... lehet még rosszabb.
A hangulaton még az is rontott, hogy miközben a piac már a feje tetején állt, keserű hangulatban zárult hétfőn az Wendy Sherman és Hszie Feng amerikai, illetve kínai külügyminiszter-helyettesek pekingi tárgyalása. A Bloomberg másnap már olyan piaci spekulációkról számolt be, hogy az amerikai alapok szabadulnak kínai és hongkongi eszközeiktől, sőt hogy Washington korlátozni készül a kínai befektetéseket.
A feltörekvő Kína és az Egyesült Államok közti kereskedelmi és technológiai rivalizálás kiéleződése sokéves történet,
az azonban viszonylag új fejlemény, hogy a kínai kommunista kormányzat lenyesegeti a túl nagy hatalomra szert tevő üzletemberek szarvát, aggodalmakat gerjesztve, milyen irányba tart a sajátos kínai modell. A folyamat azzal kezdődött, amikor az Alibaba alapítója, Jack Ma tavaly októberben azzal vádolta a hatóságokat, hogy elnyomják az innovációt. Jack Ma ezután hosszú időre eltűnt a szemek elől, és hatalmasra hízott üzleti birodalma zsugorodásnak indult. Kína nem mondott le arról az ambíciójáról, hogy a világ vezető technológiai hatalmává váljon, de nagy kérdés, milyen erőteljesen és hogyan vezényli a folyamatot az állam. Az utóbbi napok tőzsdei ijedelmét fokozta, hogy a Tencent felfüggesztette az új regisztrációkat Kínában egymilliárd felhasználóval rendelkező WeChat üzenő-alkalmazásába, hogy "megfeleljen a releváns törvényeknek és szabályozásnak". A Tencent részvényei ma kilenc százalékot estek.
