A Baltikumban is kinőhetnek a határkerítések

A nyáron a közel-keleti és afrikai bevándorlók riadalmat keltő beáramlása kezdődött meg az EU-szankciók sújtotta Fehéroroszországon keresztül a baltikumi európai uniós tagállamokba, illetve Lengyelországba. A legsúlyosabban érintett Litvánia odáig jutott, hogy 

Magyarország példáját követve 152 millió eurós költségen négy méter magas határkerítést készül építeni 670 kilométeres fehéroroszországi határának 508 kilométeres szakaszára. 

Az EU-elnök Szlovénia a panaszok miatt az uniós igazságügy- és belügyminiszterek augusztus 18-i ülésén kívánja napirendre tűzni az új probléma megtárgyalását. Egyelőre egészen mások a nagyságrendek, mint 2015-ben, amikor az illegális bevándorlók százezrével özönlöttek át a magyar határon a kerítés felállítása előtt. A 2,8 milliós Litvániába az idén ennek a századrésze, több mint négyezer ember érkezett Belaruszon át, de már ez is elképesztő különbség a 2020-as 74-hez képest. A felmerülő problémák kísértetiesen hasonlítanak a 2015-ben nálunk tapasztaltakhoz. Az elfogottak legalább egy részét a litvánok igyekeznek visszatoloncolni Belaruszba, miközben a menekültek, civil szervezetek, sőt még az emberjogi gyakorlata miatt szankciókkal sújtott Fehéroroszország is embertelen viselkedéssel és erőszakkal vádolják a litván hatóságokat. A baltiak ezzel szemben Minszket vádolják azzal, hogy a migránsok átengedésével igyekszik zsarolni az EU-t, és visszavágni a szankciókért (miközben tartanak attól is, hogy a jövő hónapban esedékes orosz–fehérorosz hadgyakorlat tovább növeli a feszültséget a régióban).

Maga az uniós nagypolitika, amely a korábbi években a tömeges bevándorlás pártját fogta és gyakorta elítélte Magyarország és a közép-európaiak elutasító hozzáállását, az afgán válság miatt most szorult helyzetben van. A Reuters keddi jelentése szerint 

hat EU-tagállam – Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Görögország és Németország – közös levélben hívta fel az Európai Bizottságot, hogy erőltesse a visszautasított afgán menedékkérők visszatoloncolását, 

annak ellenére, hogy a nyers iszlám szabályok újrabevezetését erőltető tálibok az ország egyre nagyobb részére terjesztik ki a befolyásukat. 

A visszaküldések leállítása rossz üzenetet küldene, és valószínűleg még több afgán polgárt ösztönözne arra, hogy elhagyva otthonát az EU felé tartson

 – idézte a hírügynökség a levelet. Ez más hangnem, mint azoké a nyugati üzeneteké, amelyek évekkel ezelőtt a szír háború elől menekülőket bevándorlásra ösztökélték.

Ha Litvánia felépíti a határkerítést, az sem oldja meg az új, Fehéroroszországon keresztül vezető migrációs útvonal problémáját. Amint a litván határőrizet szigorodott, Lengyelországban máris az illegálisan érkezők számának növekedését tapasztalták. 

Litván–kínai csörte

Vilniusnak nem csak a fehérorosz elnök Lukasenkával gyűlt meg a baja. Kedden Kína visszahívta vilniusi nagykövetét, miután Litvánia diplomáciai képviseletet nyitott Tajvanon, pedig a pekingi álláspont szerint egyetlen Kína létezik, a szigetország ehhez tartozik, és most azt követelik, a litvánok is hívják vissza saját nagykövetüket a kínai fővárosból.