Noha Franciaország iparát kisebb mértékben sújtják az ellátási zavarok, köztük a csiphiány, mint a német ipart, a jelek azt mutatják, hogy Európa második legnagyobb gazdaságának termékeire most kevésbé vevők a világ piacán, mint amennyire a német termékek kelendők. Annak ellenére, hogy júniusban a francia ipari termelés 0,5 százalékkal bővülni tudott májushoz képest, helyreállva az abban a hónapban mért 0,4-es visszaesésből, ez az erősödés már egyáltalán nem mutatkozik meg a júliusi exportadatokban. Júniusban érte el a francia kivitel a válság utáni eddigi legmagasabb szintjét, míg júliusra ahhoz képest már 1,9 százalékos volt a visszaesés. Mindez azt jelzi, hogy
a járvány utáni gazdasági felívelés csúcsán túljuthatott a francia gazdaság, és innentől lassú konszolidáció veheti kezdetét.
Az jelentős csökkenését főként az ipari termékek alacsonyabb eladásai okozták, ezen belül az egyéb ipari termékek exportértékesítése 5,6, a szállítóeszközöké 4,8, míg az élelmiszeripari termékeké 2,1 százalékkal esett vissza – derült ki a francia gazdasági minisztérium adataiból. Emellett az is látható, hogy a legtöbb régióba történő kivitel csökkent, köztük az Európai Unióba 5, Ázsiába 4,8, míg az unión kívüli európai országokba 2,6 százalékos zsugorodást kellett elkönyvelnie a francia gazdaságnak. Ezzel szemben a behozatal havi összevetésben 0,1 százalékkal nőtt, leginkább a természetes szénhidrogének, a bányászati termékek és a villamos energia beszerzésének köszönhetően, melyek 5,3 százalékkal ugrottak meg az előző hónaphoz képest. Emellett a gépek, elektronikus és számítógépes berendezések beszerzése növekedett jelentősen, együttesen 1,2 százalékkal. Mindezt ellensúlyozta, hogy külföldről 6,8 százalékkal kevesebb szállítóeszközt vásároltak. A legfontosabb kereskedelmi partnerek közül az unióból 0,5, Ázsiából 2,4, míg az unión kívüli európai országokból 4,4 százalékkal volt magasabb a behozatal. Ezzel a kereskedelmi mérleg hiánya júliusban 6,96 milliárd euróra nőtt, szemben az előző havi 6,05 milliárddal, ami 2020 augusztusa óta a legnagyobb hiány.
Az eurózónából szerdán érkezett más adatok is azt erősítik meg, hogy
a járvány okozta válságot követő gazdasági felívelés elérhette csúcspontját a térségben, és amennyiben a járvány nem szól közbe, innentől a hosszú távú átlaghoz való lassú visszatérés veheti kezdetét, a második negyedévben mért 2,2 százalékos negyedéves és a rekordnak számító 14,3-es éves alapú bővülés után.
Ezt látszik alátámasztani az olaszországi kiskereskedelmi adat is, amely szerint a forgalom júliusban 0,4 százalékkal csökkent a júniusi 0,7-es növekedés után. Január óta ez volt a legmeredekebb visszaesés az olasz kiskereskedelemben. Ezen belül a nem élelmiszeripari termékek értékesítése 0,6 százalékkal esett a júniusi 0,3-es növekedéssel szemben, míg az élelmiszereladások nem változtak az előző hónaphoz képest, holott júniusban még 1 százalékos bővülésről számolt be az olasz statisztikai intézet, az ISTAT. Éves szinten is csupán 6,7 százalékkal nőtt júliusban az olasz boltok forgalma, szemben a júniusban rögzített 7,9-es megugrással. Az euróövezet gazdasági teljesítményében azonban vannak még tartalékok. Ha a csiphiány enyhülni kezd, az jelentősen felpörgetheti a feldolgozóipar kibocsátását, különösen Németországban, ahol az új megrendelések júliusban ismét rekordra emelkedtek.
