Évtizedes csúcsokon a német, a francia és az olasz infláció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémetországban a fogyasztói árak éves inflációs rátája szeptemberben 4,1 százalékra gyorsult az augusztusi 3,9 százalékról, ami 1993 decembere óta a legmagasabb érték, de még így is elmaradt a 4,2 százalékos piaci várakozástól. Az előző hónappal összevetve nem változtak az árak. Az EU-harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szeptemberben szintén 4,1 százalékkal emelkedett az augusztusi 3,4-ről, míg a havi összevetésű érték 0,3 százalékos növekedést jelez – derült ki a Destatis előzetes adataiból.
Európa legnagyobb gazdaságában a július óta tapasztalt magas inflációnak számos oka van, ezek egyike a 2020-ban, a járvány idején megzuhant árak miatt alacsony bázis: különösen az ideiglenes áfa-csökkentés és az üzemanyagárak korábbi erőteljes csökkenése okoz most felhajtó hatást az éves inflációra. További növelő tényezők voltak a karbonkvóták januári drágulása, és a válság után kialakult ellátási zavarok, melyek az elszálló energiaárakkal közösen rekordmagasra lökték a termelői árakat. Ezek a hatások az év végéig tovább fokozzák az árnyomást, így az infláció az idei utolsó hónapokban akár az 5 százalékot is elérheti.
Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint a jövő év elejére néhány egyszeri tényező eltűnik, de az energiaárak közelmúltbeli ugrásszerű emelkedése, valamint az ellátási lánc folytatódó zavarai valószínűleg 2022 nagy részében 2 százalék felett tartják a német inflációt.
Az egész euróövezet gazdasági talpra állását igazolja a munkanélküliségi ráta további csökkenése, ami megnyitja az utat a magasabb bérnövekedés és a középtávú inflációs várakozások mérsékelt emelkedése előtt.
A jelenleg tapasztalható inflációs kiugrást viszont koránt sem a bérek növekedése, sokkal inkább a megugró energiaárak és az ellátási zavarok nyomták Európában mindenütt a várakozások fölé.
A munkanélküliség augusztusban 7,6-ról 7,5 százalékra csökkent az euróövezetben, megközelítve a 7,1 százalékos történelmi mélypontot, az üres álláshelyek aránya eközben visszatért a válság előtti szintre.
A csökkenő munkanélküliség és a növekvő számú üres álláshely hatására gyorsulni fog a bérek emelkedése, és visszatérhet a 2019-ben látott növekedési ütemhez, de ez messze áll a tartós inflációt okozó bér-ár spirál kialakulásától
– vélekedik Bert Colijn, az ING közgazdásza.
Franciaországban az infláció szeptemberben a vártnál valamivel kisebb mértékben emelkedett, de így is az elmúlt közel egy évtized legmagasabb szintjére ért – derült ki az INSEE előzetes adataiból. Az éves inflációs ráta szeptemberben 2,1 százalék volt az augusztusi 1,9 százalék után, és elmaradt a 2,2 százalékos piaci várakozástól. Az árak növekedését különösen az energiaárak 14,4 százalékos megugrása okozta, az előző havi 12,7 százalék után. Az EU-val harmonizált árindex (HICP) éves szinten 2,7 százalékkal nőtt, ami 2011 decembere óta a legmagasabb.
Az energiaárak ralija az olasz inflációt is erősen tolja felfelé, így az is közel kilencéves csúcsra emelkedett.
A ráta szeptemberben 2,6 százalék lett az augusztusi 2 százalék után, meghaladva a 2,4 százalékos piaci előrejelzést. Ez a legmagasabb érték 2012 októbere óta. Havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek az árak.
A növekvő inflációval kapcsolatos bizonytalanság az Európai Központi Bankot (EKB) arra készteti, hogy szorosan nyomon kövesse a fejleményeket, ugyanakkor a jegybankárok a megugró inflációt továbbra is átmenetinek tekintik – mondta csütörtökön Mario Centeno, az EKB kormányzótanácsának tagja. Hozzátette, hogy az euróövezetben a gazdaság növekedése várhatóan továbbra is gyors marad, és a teljesítmény már a negyedik negyedévben meghaladhatja a válság előtti szintet.
