BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Várat magára a kínai szénerőművek alkonya

Kína serkenti ugyan a megújuló energiaforrások használatát, de lemondani nem hajlandó a szénalapú áramtermelésről. Igaz, egyik napról a másikra nem is tehetné meg, lévén a szén részaránya 56 százalékos az energiamixben. A levegőszennyezés exportjáról viszont lemondhatna – ha akarna.

Nemzetközi nyomással szeretnék elérni a környezet- és klímavédő szervezetek, hogy Kína hagyjon fel a levegőszennyező szénerőművek építésével, s ne csak odahaza, hanem szerte a világban, ahol egyebek között a Bank of China finanszírozásában épülnek a fosszilis energiaforrást felhasználó újabb és újabb áramtermelők. Alternatívaként a megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelő beruházások támogatását ajánlják a Peking érdekeit kiszolgáló óriásbank vezetésének figyelmébe.

Fotó: Imaginechina via AFP

A 13 ország 35 klímavédő szervezete által aláírt, Liu Liange elnök-vezérigazgatónak címzett nyílt levélben a környezetszennyezés exportjának azonnali beszüntetésére szólítanak fel, mivel véleményük szerint az Egy övezet, egy út program keretében az elmaradottabb országokban tervezett és kivitelezés alatt álló szenes erőművek kifejezetten a kínai expanziót, és nem a helyiek érdekeit szolgálják, a klímáról már nem is beszélve. Nem sokat nyom a latban az az ígéret sem, hogy Kína a beruházások előkészítésénél tiszteletben tartja, milyen energiaforrással termelnének áramot a helyi közösségek.  

A Bank of China a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megszületése óta összesen több mint 35 milliárd dollárt öntött szénalapú energiaprojektekbe, ezzel egyértelmű világelső az elavult technológia finanszírozásában. 

Az aláírók emlékeztetnek arra is, hogy mindez ellentétes Kína deklarált energiapolitikai célkitűzéseivel, a karbonsemlegesség 2060-as elérésével.  

A világon eddig 130 nagybank döntött úgy, hogy kiszáll a szénerőműprojektek finanszírozásából.  A 131. azonban aligha a Bank of China lesz. A pénzintézet nem reagált a felhívásra, viszont Liu Csin elnök a múlt hónapban jelezte, hogy 2021 és 2025 között apránként faragnak a szenes hitelportfóliójukból, ugyanakkor a technikai korszerűsítésekhez továbbra is biztosítanak forrásokat.  

Julien Vincent, a szénerőművek bezárásáért kampányoló ausztrál Market Forces igazgatója több tucat olyan építkezésről tud, amelyek a Bank Of China hitele nélkül befejezetlenül maradnának. Elismeri ugyan, hogy Kína a szavak és a narratíva terén megkezdte az óvatos kivonulást a szén erőművi felhasználásából, de Peking egyelőre nem lépett érzékelhetően a tettek mezejére, és ez az, ami igazán számít.  

Ugyanakkor a kis lépéseket is meg kell becsülni. 

A mérlegfőösszege alapján a világ legnagyobb bankjának számító Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) annyit tesz a klíma védelmében, hogy ütemezési menetrendet készít az általa finanszírozott szenes projektek kifuttatásáról. Megkezdett beruházást viszont aligha állítanak már le.  

Egy kormányzati tanácsadó testület a múlt héten közzétett állásfoglalásában azt javasolja a döntéshozóknak, hogy korlátozzák, majd fokozatosan állítsák le a külföldi szenes projektek állami hitelforrásokból való finanszírozását, és kérjék meg ugyanerre a kereskedelmi bankokat is. Sokatmondó, hogy a CREA energetikai és klímavédelmi kutatóintézet kimutatása szerint 2016 óta kizárólag kínai bankok szerepelnek a szénerőműprojektek finanszírozóit tartalmazó tízes toplistán, s 2017 óta globálisan négy és félszer annyi betervezett kapacitás kiépítéséről mondtak le, mint amennyihez hozzákezdtek.  

Az európai E3G agytröszt kedden kiadott jelentésében azt írja, hogy eddig 44 ország mondott le önként az új szénerőművek létesítéséről, elköteleződésük eredményeként 1175 gigawatt kapacitást szereltek le 2015 óta. Ha Kína is csatlakozna hozzájuk, az a világszerte most futó beruházások 55 százalékának „beszántását” hozná magával. 

Kína jelenleg 80 gigawattnyi új kapacitás kiépítésében érintett. Részesedése a globális szénalapú áramtermelésből meghaladja az 50 százalékot, a hazai energiamixben pedig 56 százalékos az aránya.  

Mi több, Hszi Csin-ping elnök útmutatásában jelezte, hogy a szénfelhasználás 2025-ig még biztosan növekszik, onnan csökken majd lassanként a kereslet a fosszilis energiahordozó iránt. Az elnök az áprilisi klímavédelmi csúcson sem tett  határozottabb vállalásokat a globális felmelegedés elleni küzdelemben, nagy csalódást okozva az ezt elváró politikusoknak. A környezetvédőket viszont nem lepte meg a klímavédelemből is versenyelőnyt kovácsoló kínai vezetés langyos hozzáállása.   

Kapcsolódó cikkek