A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette legújabb jelentését a földgázpiac alakulásáról, mely sorra veszi, hogy mi vezetett a kialakult helyzethez. A koronavírus-járvány miatt előbb bezuhant a kereslet, amit azonban a gazdaság gyors felpattanásával párhuzamosan a földgáz iránti igény felfutása követett, emiatt történelmi csúcsra drágult Európában a földgáz.
A helyzetet számos, bizonyos mértékben a klímaváltozáshoz is kötődő időjárási esemény is súlyosbította, miközben a karbonkibocsátás csökkentése érdekében tett erőfeszítések is a földgáz iránti igény emelkedéséhez vezettek.
A januárt Északkelet-Ázsiában tapasztalható hidegbetörések nyitották,
mely a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti igényt növelte és a gáztározók hiányára mutatott rá a térségben, melynek kapcsán azóta Japán, Dél-Korea és Kína is tett lépéseket.
Ezt követte a texasi fagy februárban,
mely bizonyította a földgáz és az elektromosság közötti egyre nagyobb függőséget, és nem csupán az áram- és gázigényt fokozta, de a termelésre is negatív hatással volt. A kedvezőtlen események azonban itt még nem értek véget,
a nyári hónapokban az aszály miatt kieső vízerőműveket igyekeztek gázzal pótolni számos helyen, Brazíliától Törökországon át Kaliforniáig.
Ebben a helyzetben érkeztünk el az idei fűtési szezon hajnalára, ami Európában rekordalacsony tárolótartalékokhoz és rekordmagas gázárakhoz vezetett. Az IEA szerint a fellendülés ígérete miatt a területen beinduló beruházások középtávon segíthetnek a piac kiegyensúlyozásában. Fontosak a gázellátás biztonságát előtérbe helyező lépések a szabályozó hatóságoktól is. A nettó zéró kibocsátás érdekében az alacsony karbontartalmú gázok előretörése várható, ezek terén fontos a nemzetközi szabványok kialakítása.
Az elmúlt év rámutatott a földgáz növekvő szerepére az áramellátásban is.
Az ellátás rugalmasságának fő forrása továbbra is az LNG volt, ugyanakkor a kapacitások számos helyen szüneteltek 2020-ban, és 2021-ben is magas volt a leállások száma, tovább rontva a helyzeten.
