Az Európai Központi Bank (EKB) októberi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott monetáris politikáján, és megerősítette a kamatlábak alakulására vonatkozó előrejelzését, annak ellenére, hogy elismerte, az magasabb lesz a tervezettnél.
A döntéshozók közölték, továbbra is úgy ítélik meg, hogy a kedvező finanszírozási feltételek fenntarthatók a pandémiás eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott nettó kötvényvásárlásoknak az idei második és harmadik negyedévhez képest mérsékelten alacsonyabb ütemével.
Christine Lagarde, az EKB elnöke már korábban jelezte, hogy nem várható jelentősebb monetáris politikai döntés októberben a nagyobb, a vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) 2022 márciusában történő kivezetéséről, és – a hitelfelvételi költségek alacsonyan tartása végett – egy új kötvényvásárlási program esetleges bevezetéséről vagy a meglévő eszközvásárlási program (APP) keretének esetleges kibővítéséről decemberben várható bejelentés. A bank emellett továbbra is azt hangsúlyozta, nem siet a szigorításokkal – a tíz nagy jegybank közül csak az európai és a japán nem tett még egyértelmű utalást a szigorítás megkezdésére –, annak ellenére sem, hogy egyre nehezebb meggyőzni a befektetőket arról, hogy ez a helyes út.
Egyre több kétségük van az EKB narratívájával kapcsolatban, miszerint az euróövezetben a szeptemberben már 3,4 százalékos, de az év végére akár a 4 százalékot, azaz a jegybanki célérték kétszeresét is elérő inflációt egyszeri tényezők okozzák, és az pusztán átmeneti, míg jövőre már ismét a célérték alatti infláció jelent majd kihívást a bank számára.
Még ha átmeneti is, a vártnál jobban elhúzódik, így pedig fokozatosan beépülhet a bérekbe, beindítva a tartós infláció alapját képező bér-ár spirált. Ez a piaci félelem annak ellenére erősödik, hogy az adatok egyelőre nem mutatnak olyan riasztó bérnövekedést, amely tartósabb inflációt eredményezhetne. További problémát látnak a befektetők abban, hogy az elszálló energiaárak arra kényszeríthetik a vállalatokat, hogy árképzésüket a magasabb költségekhez igazítsák. Bár az EKB szerint ez nem fog bekövetkezni, a piacok másképp látják. Az is tény azonban, hogy az ilyen típusú árváltozással szemben monetáris politikai eszközökkel nemigen lehet fellépni.
Mindezek miatt nagyra nőtt a szakadék a kamatemelés időpontjára vonatkozó piaci várakozások és a bank saját iránymutatása között. A jegybank továbbra is amellett érvel, hogy a kamatok mindaddig alacsonyak maradnak, amíg az infláció középtávon is 2 százalékon nem stabilizálódik. A piacok azonban már a jövő őszi emelés esélyét árazzák be, arra számítva, hogy az infláció az elkövetkező évben az EKB célszintje körül lesz. Ez azonban messze eltér a bank saját előrejelzésétől, az ugyanis az idei 2,2 százalékos átlagos árnövekedést követően jövőre 1,7, 2023-ra pedig 1,5 százalékos inflációt prognosztizál, ráadásul közel egy évtizede alulmúlja a célját, így egy elhamarkodott lépés különösen nagy csapást mérne a hitelességére. A monetáris döntéshozók pedig élénken emlékeznek a bank egy évtizeddel ezelőtti, az adósságválság során történt kamatemelésére, amely vitathatatlanul az intézmény történetének legnagyobb politikai hibája volt.
Emiatt az EKB egy ideje újra és újra próbálja letörni a jövő évi kamatemelésre vonatkozó piaci várakozásokat: például arról beszélt Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza, hogy nehéz ezeket összeegyeztetni a bank saját előrejelzéseivel. A jegybank 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztatóján Christine Lagarde várhatóan még határozottabban fog fellépni az átárazódással szemben, és megismétli majd, hogy rosszul értelmezik a központi bankot azok, akik a jövő évre kamatemelést várnak.
Ahhoz, hogy az EKB kamatot emeljen, valószínűleg nem elég, ha a javuló munkaerőpiaci helyzet és a magas infláció mellett a bérek ismét erőteljesebben emelkednek. Inkább olyan gyorsan és olyan erőteljesen kellene emelkedniük, hogy a jövő évben az átmeneti hatások kifutása miatti inflációcsökkenés megakadályozható legyen
– mondta Michael Schubert, a Commerzbank gazdasági igazgatója.
Mivel a blokk ipara ellátási problémáktól szenved, a növekedés feltehetően lassulni fog, miközben a járvány újabb hulláma valószínűleg a szolgáltatásokat is sújtani fogja.
Mindezek miatt várhatóan óvatos lesz az EKB-sajtótájékoztató hangneme, és megismétlik, hogy a vészhelyzeti ösztönzők megszüntetése is csak a politika újrakalibrálása, nem pedig a támogatás visszavonása.
