Kétszer annyi fosszilis tüzelőanyagot termelnének ki az országok 2030-ig, mint amivel tarható lenne a párizsi klímaegyezményben a globális felmelegedésre meghatározott 1,5 Celsius-fokos küszöbérték – áll a az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi programja) termelési jelentésében, amelyet a BBC szemlézett.

A kőolaj-, illetve a gázkitermelés meredeken emelkedni fog, a szénbányászat nem túl számottevő csökkenése mellett – állapítja meg a tanulmány.

Az ENSZ október 31-e és november 12-e között Glasgow-ban megrendezett klímaváltozási konferenciájának (COP26) egyik fő témája a szén-dioxid-kibocsátásra tett erőfeszítések lesz. Ez azért is fontos, mert számos ország fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére tett ígérete ködbe veszett. Hiába vállalták, hogy visszafogják az olaj-, gáz-, valamint széntermelésüket, ez nem valósult meg. Szakemberek szerint ugyanakkor mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés mérséklése érdekében.

Az év elején az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói arra figyelmeztettek, hogy veszélyes lehet az emberiségre nézve, ha minimum 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet ebben az évszázadban. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szinthez képest.

Fotó: Imaginechina via AFP

Ezzel szöges ellentétben áll, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országok a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának növelését tervezik. Az ENSZ jelentése szerint mindezt ráadásul 110 százalékkal fejelnék meg, vagyis több mint duplájára emelnék.

A jelentés szerint a kormányok továbbra is jelentős politikai támogatást nyújtanak a fosszilis tüzelőanyagok előállításához.

A képlet rendkívül egyszerű: a globális szén-, olaj- és gáztermelésnek azonnal és meredeken csökkennie kell ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a globális felmelegedés küszöbértéke

– mondta Ploy Achakulwisut, a jelentés vezető szerzője.

Kulcskérdés a zöldátállás

A környezetvédelem érdekében szólalt fel az Európai Bizottság elnöke is. Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén a tiszta energiára való átállást szorgalmazta. Az uniós vezető szerint a zöldátmenet mind a bolygó, mind a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, mert csak így válhatunk ellenállóvá az energiaársokkokkal szemben.

Von der Leyen rámutatott: a jelenlegi energiaár-növekedés főként annak tudható be, hogy a világgazdaság kilábalóban van a válságból, így fokozódik az energiakereslet, továbbá a szokatlanul hosszú és hideg telet forró és száraz nyár követte az egész északi féltekén.

A gázárak ciklikusak, a globális piacoktól függnek, ugyanakkor a nap- és a szélenergia előállítása ma sokkal olcsóbb. Továbbá Európa túlságosan is függ a gázimporttól, ami sebezhetővé tesz minket. Ez is azt mutatja, hogy minél gyorsabban át kell állnunk a tiszta energiahordozókra

– hangsúlyozta.

Ursula von der Leyen Fotó: AFP

Hozzátette: az energiaárak növekedése nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat és a szegényebb réteghez tartozó uniós polgárokat, azonban a jelenlegi EU-s szabályok értelmében néhány intézkedést nagyon gyorsan meg lehet hozni.

Ezek közé tartozik a vállalkozások – különösen a kis- és közepes cégek – állami támogatással történő mentesítése, a fogyasztóknak nyújtott célzott támogatás, valamint az energiaadók és terhek csökkentése. A nagykereskedelmi energiaár egyharmadát átlagosan a piac határozza meg, további egyharmadát az infrastrukturális díjak, a nemzeti és regionális adók teszik ki. Ez az a terület, ahol a tagállamok nagyon gyorsan cselekedhetnek – sorolta.

Az Európai Bizottság öt kulcsfontosságú területen szándékozik fellépni: fokozná a gáz- és szén-dioxid-piacok felügyeletét, értékeli a villamosenergia-piac működését, aktív kapcsolatokat épít ki az unión kívüli gázszolgáltatókkal, felülvizsgálja a gáztárolás kérdését, és további beruházásokat irányít a megújuló energiaforrásokba, ami segít csökkenteni az importfüggőséget.