Szlovákiában egy lakos átlagosan 446 kg hulladékot „termel” egy év alatt, ez az egész népességre átszámítva 2,13 millió tonnát jelent.

Jó hír, hogy az ország történelmében először a hulladék 48 százaléka végezte a szemétlerakókban.

Javuló tendenciát mutat a szelektív gyűjtés: tavaly a hulladék 29, míg tíz éve csak a hét százalékát tudták újrahasznosítani.

Az osztályozott hulladékban a fémek domináltak (54,4 százalék), ezt követte a papír (14,4), az üveg (11,2) és a műanyag palack (9,8). Korábban felvetődött a PET-palackok visszaváltásának a lehetősége is, de ez a gyakorlatban még várat magára. Sok településen inkább havonta egyszer szervezetten begyűjtik a feleslegessé vált flakonokat és az egyéb, könnyen tömöríthető műanyagokat, ami mindenkinek a legkényelmesebb megoldás, noha a legtöbb településen vannak ilyen konténerek (sőt, a textíliának is).

A Figyelő szerint egyre nagyobb szerephez jut az elektronikai hulladékok osztályozása és megfelelő elhelyezése, így itt-ott megjelentek a piros-fehér színű konténerek. Közismert hogy a különböző készülékek (mobilok, tabletek, számítógépek stb.) nem elhanyagolható mennyiségű értékes fémet tartalmaznak. Például 1 millió mobilból 16 tonna réz, 350 kg ezüst, 24 kg arany és 14 kg palládium volna kinyerhető és újrahasznosítható.

Fotó: Oliver Helbig

Ételmaradék és zöldhulladék

Északi szomszédunk az uniós országok élvonalában akar lenni, ami a háztartásokban keletkező biohulladék osztályozott összegyűjtését illeti. A 2021. július elsejével hatályba lépett jogszabály, azaz az EU-s előírások gyakorlati megvalósítása korántsem lesz sétagalopp. Korábban már több szlovákiai településen elindították a kísérletet.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy ez a hulladék gyorsan bomlik, bűzt áraszt, és odavonzza a betegségeket terjesztő rágcsálókat.

Télen a nagy hidegben megfagy a konténerekben, így lehetetlen kiüríteni, nyáron, a nagy melegben viszont még a szilárd összetevők is cseppfolyósodnak, ezáltal körülményes az elszállításuk.

Már a speciális gyűjtőedények kialakítása is sok fejtőrést okozott. A szlovák környezetvédelmi minisztérium előírása alapján a biohulladékot gyűjthetik tetszőleges méretű zsákokban, ez esetben a konyhai hulladékot hetente kétszer, míg a kerti zöldhulladékot egyszer kell elszállítani.

A kisebb zsákokat 8-10 literes kukába lehet tenni, amelyek oldalán több rés található, a szellőztetésnek köszönhetően lassúbb a bomlás. Használatba állítanak szellőzőnyílással és elválasztó ráccsal ellátott, 120–240 liter űrtartalmú konténereket is, ezeket ritkábban ürítenék (a konyhai hulladékot hetente egyszer, a zöldhulladékot kéthetente).

Alig használják és drága

Az emberek az elszaporodó férgek látványa és a nyáron még erősebb bűz miatt nem túl lelkesek, így a maradékok alig 1-2 százaléka kerül a konténerekbe.

Fotó: Pramote Polyamate

A biohulladék elszállítására új típusú, forgódobos hulladékgyűjtő járműveket alakított ki egy losonci székhelyű cég (Faun–Rotopress-technológia). Ezekben a bomló szerves anyagot kíméletesen forgatják és ezzel homogenizálják, sőt a folyékony hulladék is begyűjthető, amit szilárd részekkel elegyítenek. Az állandó keveréssel a hulladék átszellőzik, ezáltal csökken a lehetősége az anaerob gócok kialakulásának, ami a leginkább felelős a kellemetlen szagokért.

Elmondható, hogy a biohulladék összegyűjtése egyelőre drágább, mint a hagyományos szemétszállítás, a kisebb cégeknek komoly anyagi gondokat okoz, sőt bizonyos városrészek önkormányzatainak is nagy kihívást jelent. Sok még a tennivaló mind a szervezőmunkát, mind a szemléletmód megváltoztatását illetően.

A cikk a Figyelő hetilap november 18-án megjelent számában olvasható.