Szeptemberben a villamos energia másnapi piaci árai historikus magasságokba emelkedtek – olvasható a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi villamosenergiapiac-monitoring riportjában.

Az áremelkedést elsősorban a nyersanyagok – mint a földgáz és a szén – drágulása okozta, de a múlt év szeptemberéhez képest 2,2 százalékot emelkedő európai fogyasztás is szerepet játszott benne. Tovább fokozta a problémákat az alacsonyabb európai megújulótermelés is, hiszen a német szélerőművi termelés augusztushoz képest 25 százalékot csökkent, míg az osztrák vízerőművi termelés 31, a balkáni 20 százalékkal volt kisebb az augusztusinál. 

Az öt legnagyobb piacon elsősorban a nukleáris energia termelésének 21,4 százalékos emelkedése pótolta ezen hiányt, melynek nagy részét Franciaország adta.

Fotó: Shutterstock

Magyarországon azonban ezzel ellentétes folyamatok játszódtak, hiszen 

a paksi atomerőmű egyik blokkja a hónap első felében nem üzemelt, és a lignit-, valamint földgáztüzelésű erőművek termelése is csökkent, miközben a naperőműveké emelkedett, 

ám ez nem fedezte a kiesést, így a teljes magyar termelés szeptemberben 7,3 százalékkal volt alacsonyabb mint egy éve, igaz, szemben az európai adatokkal, Magyarországon a szeptemberi fogyasztás is alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában, ám a csökkenés mértéke csak 1,1 százalék volt. A kieső hazai termelést az import emelkedése pótolta.

A drágulás a régió összes országában hasonló mértékű volt, nem alakult ki jelentős különbség a német és a magyar piac között. A német havi átlagos DAM ár 55 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest és elértre a €/128 MWh-s szintet, a magyar piacon 135,1 €/MWh volt a havi átlagár.

A jövő évi villamosenergia-árak is történelmi csúcsot értek el a szén és a földgáz árának emelkedése miatt. Az előbbi 70, az utóbbi 40 százalékkal lett drágább.

A kereskedelmi áramlások a szokásostól eltérően alakultak: Magyarország nettó export pozícióba került Ausztriával és nettó import pozícióba Romániával szemben. A szlovák–magyar határon azonban továbbra is folyamatos volt az import, a szlovák–magyar irányú áramlás, a kapacitás a kereskedési órák 28 százalékban telítetté vált.