A pandémia legnagyobb vesztesei és nyertesei – így kezelték a válságot az országok
A 2020-as óriási recesszió utáni gazdasági kilábalás gyorsasága mindenkit meglepett: a 38 OECD-tagállam közül a legtöbbek teljesítménye mára már meghaladta a válság előtti szintet.
Az átlagos munkanélküliségi ráta vetekszik a háború utáni átlaggal (5,7 százalék), a háztartások összjövedelme pedig túlszárnyalta a járvány előtti szintet. Az összkép figyelemre méltó, annak ellenére, hogy a gazdaságokat újabb és újabb variánsok hullámai tépázzák. Azonban ha közelebbről vizsgáljuk az adatokat, éles különbségek vannak a nemzetek között. A világjárványnak lettek nyertesei és vesztesei, és a rangsor várhatóan 2022-ben sem fog változni.
A helyezéseket öt gazdasági és pénzügyi mutató – a GDP, a háztartások jövedelme, a tőzsdeindexek változása, a tőkebefektetések és az állam eladósodottsága – alapján hirdette ki a The Economist magazin.
Az aranyérem várományosai között van Dánia, Norvégia és Svédország, valamint az amerikai gazdaság is jól teljesített.
A ranglista végén található Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, a sereghajtó pedig Spanyolország.
Ahol a járvány hatása viszonylag csekély volt, a munkaerőpiacok kevésbé sínylődtek és a háztartások kereseti színvonala stabil maradt. A japán munkanélküliségi ráta például alig mozdult a járvány kezdete óta. Ezzel szemben a spanyol három százalékponttal emelkedett hat hónap leforgása alatt.
Egyes kormányok beavatkoztak, s bőkezűen pótolták, illetve kiegészítették az emberek kieső jövedelmét.
Ilyen például Amerika, ahol bár a munkanélküliség megugrott a gazdaság leállásával, a háztartások az elmúlt két évben több mint kétmilliárd dollár állami támogatást kaptak. Más országok – például a balti államok – költségvetési forrásaikat inkább a vállalati szektor védelmére vagy az egészségügyi kapacitás bővítésére összpontosították. Az osztrák és a spanyol kormány azonban kevesebb ilyen intézkedést hozott, így a korlátozásokat elszenvedő háztartások reáljövedelme még mindig 6 százalékponttal elmarad a pandémia előtti átlagtól.
A vállalati teljesítmények is eltérőek:
az Egyesült Királyságban valamivel alacsonyabbra kerültek a részvényárfolyamok, mint a járvány előestéjén. Amerikában, ahol több olyan vállalat van, amely profitálni tudott a technológiai átállásból és az egészségügy fokozott terheléséből, emelkedtek a tőzsdeindexek. Az észak-európai tőzsdéken is hasonlóak a trendek. A tíz legnagyobb tőzsdén jegyzett dán cég közül például három is az egészségügyből került ki.
A negyedik mérőszám – a tőkebefektetések – a vállalkozások jövővel kapcsolatos optimizmusát méri.
Az Egyesült Államokban sok piaci szereplő kihasználta a járvány adta lehetőségeket, így sokkal többet költenek olyan technológiákra, amelyek hatékonyabbá teszik az otthoni munkavégzést.
A Goldman Sachs korábbi előrejelzése szerint az S&P 500-as vállalatok 2022-ben várhatóan 18 százalékkal többet költenek majd beruházásokra és kutatás-fejlesztésre, mint 2019-ben.
Az utolsó mutató az államadósság alakulása. Bár Amerika, Kanada, Nagy-Britannia és sok más ország halmozott fel hatalmas adósságokat a járvány alatt, voltak kormányok, amelyeknek a kevésbé szigorú korlátozások lehetővé tették a fiskális támogatások minimális szinten tartását. Így nőhetett például mindössze hat százalékponttal a svéd államadósság mértéke.
A gazdasági fellendülés előreláthatólag 2022-ben is folytatódni fog, bár az omikron-variáns elterjedése miatt lassulhat annak üteme. Az OECD várakozásai szerint míg jövő év végére az első három ország együttes GDP-je 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a három hátul kullogóé csak 1 százalékkal lesz magasabb.
