A globális növekedés idén 5,6 százalékos lesz, majd 2022-ben 4,5 százalékra, 2023-ban pedig 3,2 százalékra mérséklődik – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb gazdasági előrejelzésében. A jelenlegi becslés így alig változott a korábbi, 2021-re vonatkozó 5,7 százalékos előrejelzéshez képest, míg a 2022-re vonatkozóan nem változtak a számok. Az OECD a 2023-as évre előretekintő becsléseket eddig nem készített.

A világgazdaság erőteljes fellendülése és a fogyasztói kereslet pandémiát követő megugrása közben jelentkező ellátási problémák világszerte az infláció felszökését okozták. A legtöbb politikai és gazdasági döntéshozó mellett az OECD is úgy látja azonban, hogy az inflációs kiugrás csupán átmeneti lesz, ami a kereslet és a termelés normalizálódásával megszűnik.

Fotó: Shutterstock

A fő kockázat most az, hogy az infláció emelkedése a vártnál is erőteljesebb lesz, ami arra kényszeríti a nagyobb központi bankokat, hogy a tervezettnél korábban és nagyobb mértékben szigorítsák a monetáris politikát – áll az OECD jelentésében. Amennyiben ez a kockázat nem valósul meg, az OECD országaiban átlagosan 5 százalék körül tetőzik az infláció, majd 2023-ra fokozatosan 3 százalék körüli szintre enyhül – közölte a párizsi székhelyű szervezet.

Ennek fényében a központi bankok részéről egyelőre a legjobb, amit tehetnek, hogy megvárják a kínálati feszültségek enyhülését, és jelzik, hogy szükség esetén lépni fognak

– tette hozzá az OECD.

Ezzel szemben Jerome Powell, a Federal Reserve (Fed) elnöke kedden a piacokat meglepve úgy nyilatkozott, hogy a Fed fontolóra veszi a vészhelyzeti kötvényvásárlások eddig tervezettnél gyorsabb kivezetését, a gazdasági teljesítmény és az infláció jövő év közepéig tartó emelkedésére vonatkozó várakozások miatt.

Az OECD előrejelzése szerint a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok idén 5,6 százalékkal, 2022-ben 3,7 százalékkal, 2023-ban pedig 2,4 százalékkal fog növekedni, szemben a korábbi, 2021-re vonatkozó 6 százalékos, 2022-re pedig 3,9 százalékos előrejelzéssel.

Kína kilátásai is kevésbé optimisták most: 2021-ben 8,1 százalékos, 2022-ben és 2023-ban pedig 5,1 százalékos növekedést prognosztizálnak, míg korábban az idei évre 8,5 százalékos, 2022-re pedig 5,8 százalékos növekedést vártak.

Az euróövezetre vonatkozó kilátások is romlottak, bár kisebb mértékben: 2021-re 5,2 százalékos, 2022-re 4,3 százalékos, 2023-ra pedig 2,5 százalékos növekedést jeleznek most, szemben a korábbi előrejelzésben szereplő idei évre vonatkozó 5,3 százalékos, 2022-re pedig 4,6 százalékos növekedéssel.

A hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban az OECD kiemeli, hogy a világjárvány legintenzívebb időszakában a megnövekedett államadósságokra a gazdaságok támogatása miatt volt szükség, a szervezet azonban jelenleg sokkal inkább az adósság felhasználása, mint annak mértéke miatt aggódik. Itt az ideje, hogy a költségvetési támogatást újra a növekedést ösztönző beruházásokra összpontosítsuk, beleértve az oktatásba és a fizikai infrastruktúrába történő beruházásokat is. A felelős költségvetési keret erősítené a növekedés iránti bizalmat, és csökkentené az egyenlőtlenségeket. Emellett is komoly kockázatot jelenthetnek azonban a vírus esetleges újabb hullámai, amelyek mind a munkaerőpiacokra, mind a termelési kapacitásra, mind az árakra nézve következményekkel járhatnak.