Visszavágta a Goldman Sach az amerikai gazdaság növekedési kilátásait, miután kiderült, hogy nincs esély elfogadtatni Joe Biden elnök 1750 milliárd dolláros újjáépítési tervét (Build Back Better – BBB). A törvénytervezet sorsa a kongresszus felső házában két demokrata törvényhozótól függött, és egyikük, Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor pedig vasárnap a Fox Newsnak nyilatkozva bejelentette: nem tudja megszavazni azt.
Egyszerűen nem tudom. Megtettem minden emberileg lehetségest, de képtelen vagyok rá
– jelentette ki. Döntését azzal magyarázta, hogy aggódik az és amiatt, milyen mértékben növelné az egyébként is horribilis amerikai államadósságot a terv. Az ország hitelállománya már tavaly elérte a 133,92 százalékát, az adósságplafont pedig éppen decemberben emelték meg 2500 milliárd dollárral a korábbi 28400 milliárdról, így a washingtoni pénzügyi tárca vélhetően 2023-ig képes fizetni a számlákat (egy dollár 326 forint).
A nagyszabású terv kudarcba fulladása „negatív hatással lesz a növekedésre”, figyelmeztettek a befektetési bank közgazdászai,
akiknek friss jelentése szerint ennek következtében a GDP évesített növekedése az első negyedévben két százalékra esik vissza a korábban jelzett három százalékról. A Goldman Sachs 3,5 százalékról három százalékra vágta vissza a második és három százalékról 2,75 százalékra a harmadik negyedéves bővülési kilátásokat is. Külön kiemelték a gyerekek után járó adókedvezmények megszűnését – utóbbi az év végén jár le, és a törvény széles körben kiterjesztette volna –, valamint egyéb tervezett kiadások elmaradását, ami rövid távon visszafogja majd az amerikai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú fogyasztást. Hosszú távon azonban ezt várhatóan kiegyensúlyozzák pozitív hatások a pénzpiacokon, tették hozzá, hiszen így csökkent a vállalati adóterhek emelésének a veszélye, mivel részben ebből finanszírozták volna a növekvő kiadásokat.
Manchin lépése egyébként meglepte a Fehér Házat, mert az elnök szinte folyamatosan egyeztetett a szenátorral, és a múlt héten még arra számított, hogy a törvényt jövő év elején elfogadhatja a szenátus.
További nyomást gyakorlunk majd rá, hátha ismét megváltoztatja a véleményét, tiszteletben tartja az ígéreteit, és állja a korábban adott szavát
– reagált Jen Psaki elnöki szóvivő.
