Az Európai Unió új kereskedelmi – és gyakorlatilag külpolitikai – eszközt készített elő, amely lehetővé teszi, hogy egységesen léphessen fel más országokkal vagy vállalatokkal szemben, ha egyes tagállamait kereskedelmi szankciókkal fenyegetik – adta hírül a Politico. Ez valós hatalmat adna Brüsszel számára, hogy fenyegetésre fenyegetéssel válaszolhasson, így pedig közelebb kerülhet ahhoz a céljához, hogy geopolitikai szereplővé váljon. 

Míg például Peking, Moszkva és Washington saját egységes piacaikra támaszkodva képesek szankciók belengetésével nyomást gyakorolni egyes – akár uniós – országokra, addig az Európai Unió az egységes fellépés lehetősége nélkül sokszor fegyvertelen maradt az ilyen lépésekkel szemben, 

míg a gazdasági támadásnak kitett uniós országok sem sokat tehettek a védekezés érdekében, mivel az EU egységes piaci és vámuniós szabályai kötik őket. 

Fotó: Shutterstock

Ezt láthattuk például akkor, amikor 

Brüsszel meg akarta adóztatni a légitársaságok károsanyag-kibocsátását, erre azonban az USA és Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza az uniós légitársaságok piacra jutását és az Airbus repülőgépek értékesítését saját országaikban. 

Később Brüsszelnek le kellett állítania a Huawei, majd a kínai napelemek elleni vizsgálatokat, miután Peking a francia bor megadóztatásával és a német autóeladások korlátozásával fenyegetőzött. Peking sikeresen alkalmazta a gazdasági nyomást annak érdekében is, hogy Spanyolországot büntetési ítéletek megváltoztatására kényszerítse, miután a madridi bírák elfogatóparancsot adtak ki kínai politikusok ellen az emberi jogok megsértése miatt. Még szembetűnőbb Litvánia esete, amely engedélyezte, hogy Tajvan saját nevét használva képviseleti irodát nyisson Vilniusban, amit Kína a területe elleni fenyegetésként értékelt, ezért gazdasági szankciók részeként törölte Litvániát a vámkezelési rendszeréből, lényegében leállítva minden kereskedelmet vele.

A kidolgozás alatt álló törvény célja, hogy 

olyan kereskedelmi tűzerőt biztosítson az unió számára, amely összhangban áll gazdasági súlyával, ezzel pedig javíthatja tárgyalási pozícióját, és könnyebben rávegyen más országokat, hogy tartózkodjanak a kényszerítő intézkedésektől, és lehetővé teszi az unió számára, hogy végső esetben ellensúlyozza az ilyen intézkedéseket.

Fontos, hogy az új szankciókat az EU végrehajtó szerve – az Európai Bizottság – anélkül indíthatná el, hogy a Tanácsban szavazásra lenne szükség, de csak abban az esetben, ha egy ország beavatkozik az unió vagy egy tagállam szuverén döntéseibe, és azt gazdasági zsarolással jogi döntései módosítására akarja kényszeríteni.

A törvényjavaslat hivatalosan nem külpolitikai, hanem kereskedelmi eszközt adna a bizottság kezébe, ezért elfogadásához csupán egyszerű többségre van szükség, és mivel Franciaország és Németország is támogatják az ötletet, igen nagy az esély arra, hogy átmegy a javaslat, ezzel pedig az EU évtizedek óta a legnagyobb külpolitikai hatalomgyarapodást érheti el. Gyakorlatilag lehetővé tenné Brüsszel számára, hogy megkerülje az egyhangúsági szabályt, amely a vétójog miatt az EU külpolitikai döntéseinek többségét gúzsba köti. A Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága, amely az új eszközt használja majd, ezzel jóformán az EU külügyminisztériumává válhat.

Úgy tűnik Donald Trump korábbi amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Európa gyengítésére tett kísérletei, és a külpolitikai ügyekben sorozatosan vétózó uniós országok – köztük Magyarország – erősíthetik meg igazán Brüsszelt.