Az EU-s szintű intézkedésre azért volt szükség, mert a jogszabály által korlátozott műanyagok a világ összes tengeri szemetének 70 százalékát teszik ki. Az irányelv alkalmazóinak körébe az eredetileg tervezett 2021 nyara helyett némi csúszással, a jövő év első napjától Horvátország is belép. Ennek köszönhetően dél-nyugati szomszédainknál januártól tilos lesz az olyan egyszer használatos, műanyagból készült tárgyak használata és forgalmazása, mint például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, pálcikák, tányérok és szívószálak), fülpiszkálók, léggömbpálcikák és ételtartók, illetve oxidatív úton lebomló műanyagból vagy expandált polisztirolból készült poharak.
Az említett tárgyakat az érintetteknek biológiailag lebomló anyagokkal kell helyettesíteniük, mint amilyen például a papír, a vászon vagy a fa.
A törvény továbbá kitér az egyszer használatos, könnyű műanyag zacskókra is, melyeket ezentúl nem használhatnak az áruházak termékeik értékesítésekor. Fontos viszont megemlíteni, hogy a vastagfalú, akár több vásárlásra is alkalmas nejlonszatyrok továbbra is ott maradhatnak a boltok polcain azzal a kikötéssel, hogy a vásárlók számára az üzletek kötelesek lesznek környezet barát alternatívát is biztosítani helyettük.
A kormány döntése nagy felháborítást keltett a betiltandó termékeket gyártó és importáló cégek körében, akiknek ezzel veszélybe került a működésük ezért elbocsátási hullámot lengettek be. Az ügy a Vecernji list horvát napilap értesülései szerint országszerte 30 üzemet és mintegy 800 munkavállalót érint. A gyártók képviselői ezért azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy engedélyezze legalább az újrahasznosított műanyagból készült eszközöket, ám kérésük egyelőre süket fülekre talált. A gyártók egyedüli reménye ezért az, hogy a szomszédos, nem EU-tagországokban próbálják majd értékesíteni áruikat, mely piacokon többségük már így is jelen van.
A horvátok a jövőben további környezetvédelmi szigorításokat terveznek, melynek részeként szabályoznák többek között a cigaretta és egyéb dohánytermékek légszűrőinek összetételét is.
Ennek legfőbb oka az, hogy a horvát strandokon óriási problémát jelentenek az eldobott csikkek, melyek jelentős hányada műanyag, ami nem bomlik le. A cél, hogy 2030-ra csak természetes úton lebomló filterrel lehessen dohányárut forgalmazni az országban. Ezen kívül a szaktárca szabályozni kívánja a műanyagflakonok használatát is, mégpedig úgy, hogy a meglévő, elsősorban üdítős üvegeknél alkalmazott betétdíjas rendszert kiterjesztenék minden forgalomba hozott műanyag flakonra annak egykori tartalmától függetlenül.
