Legrosszabb karácsonyi szezonját könyvelhette el a brit kiskereskedelem, a forgalom az előző hónaphoz képest 3,7 százalékkal zuhant az előző két hónap növekedése után
– jelentette pénteken a statisztikai hivatal (ONS). Ez a legnagyobb visszaesés a januári 8,3 százalék után, amikor szigorú korlátozásokat vezettek be, és a legnagyobb decemberi csökkenés a statisztikák kezdete, vagyis 1996 óta. Messze alulmúlja a mínusz 0,6 százalékos piaci várakozásokat, és 0,9 százalékkal elmarad még a 2020. decemberitől is. A zuhanást több tényező is magyarázza.
A koronavírus omikron-variánsának gyors terjedése távol tartotta az embereket a boltoktól, akik ráadásul az ellátási nehézségektől és a hiánytól tartva a szokásosnál korábban szerezték be az ajándékokat, ami egyébként meg is látszott a novemberi adatokon.
Az élelmiszert árusító üzletek forgalma csupán egy, a többieké viszont 7,1 százalékkal csökkent, az üzemanyag-eladás pedig 4,7 százalékkal, mivel a korábbinál többen dolgoztak otthonról. A teljes kiskereskedelmi forgalom azonban még így is 2,6 százalékkal volt nagyobb, mint koronavírus-válság kezdetén, 2020 februárjában, és az egész tavalyi évet tekintve 5,1 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb arány 2004 óta. Az online eladások decemberben a teljes forgalom 26,6 százalékát tették ki, novemberben 26,3-ét.
Bethany Beckett, a Capital Economics brit gazdasággal foglalkozó közgazdásza szerint az adat újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az omikron okozta járványhullám lefelé húzta a gazdaságot decemberben. Az elemző azonban arra számít, hogy januárban már megkezdődik a javulás, februárban és márciusban pedig már ledolgozza a kiskereskedelem a visszaesést annak köszönhetően, hogy a fertőzési hullám tetőzni látszik, és a jövő héten a terveknek megfelelően kifutnak a korlátozások.
A kiskereskedelmi forgalom növekedését azonban továbbra is veszélyezteti a megélhetési költségek kritikus szintű emelkedése, figyelmeztetett, és ezt támasztja alá a GfK ugyancsak pénteken nyilvánosságra hozott jelentése is a fogyasztói bizalom éles visszaeséséről . Ebből kiderül, hogy az emberek pesszimistábbak az erőteljes a növekvő energiaárak és az alapkamat várható emelése miatt, a januári bizalmi index így mínusz 19 pontra csúszott vissza a decemberi mínusz 15-ről. Ez a legalacsonyabb szint tavaly február óta, míg a járvány kitörésekor mínusz hét ponton állt. Joe Staton, a GfK igazgatója szerint
nem valószínű, hogy a hangulat javulni fog a járványhullám lassulásával, hiszen annak semmi köze a megélhetési költségek növekedéséhez.
A háztartások az elmúlt három évtized legmagasabb inflációját szenvedik, amely decemberben elérte az 5,4 százalékot, és közgazdászok szerint hét százalékon tetőzik áprilisban az energiaársapka és bizonyos adótételek emelkedésének hatására. A legfrissebb várakozások szerint a Bank of England február eleji ülésén két hónapon belül másodszor emeli meg az alapkamatot, ezúttal 0,5 százalékra, és utána akár még további háromszor az idén.
