Kínában másodszor is letesztelik Tiencsin 14 millió lakosát, miután szerdán újabb 97 omikronos esetet azonosítottak. A kikötőváros mindössze egy órára van Pekingtől, ahol február 4-én kezdődik a téli olimpia, és a hatóságok mindent megtesznek a járvány terjedésének megakadályozásáért. Leállították többek között a közlekedést, ami máris kezd gondokat okozni a lakossági ellátásban, például a csomagolt élelmiszerek területén. A probléma azonban globálisan is súlyosbodni fog, ha a világ első számú áruexportőre nem tudja megfékezni a gyorsan terjedő koronavírus-variánsát.
A zéró tolerancia politika ellenére 2020-ban és 2021-ben a gyárak működhettek az országban, október közepe óta azonban minden nap jelentenek helyi fertőzést, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Bloomberg. Az omikron esetében pedig várhatóan még szigorúbb intézkedések szükségesek, ami dominóhatással jár majd a kikötők és az iparvállalatok számára, ahogy egyre több város kerül zárlat alá. „Kína a globális feldolgozóipar központja. Ha jelentős lezárások zavarják meg a gyártást és a logisztikát, annak nagyon nagy hatása lesz a világgazdasági környezetre” – nyilatkozta a lapnak Thomas O’Connor, a technológiai kutató és tanácsadó Gartner ellátási láncokkal foglalkozó szakértője. Az első jelek pedig nem túl bíztatók: leálltak ruhagyárak és gázszállítások az egyik legnagyobb kínai kikötő, Ningpo környékén, korlátozták a termelést a chipgyártók Hszianban, tovább szigorították a teherautók bejutását a technológiai és feldolgozóipari központnak számító Sencsenbe, ami késedelmeket okozhat a közeli Jantianban, Ázsia egyik legnagyobb konténerkikötőjében, amelyet tavaly egyszer már részlegesen lezártak egy hónapra.
Az újabb hullám miatt kialakult súlyos munkaerőhiány pedig enélkül is több országban okoz fennakadásokat a lakossági ellátásban. Az Egyesült Államok sorra dönti meg a napi fertőzésekben a világrekordot, a múlt héten becslések szerint ötmillió munkavállaló volt beteg. Országszerte üresek a szupermarketek polcai, olyan alapvető cikkekből sincs elég, mint a tej, a hús, kenyér, a konzervleves, valamint a tisztítószerek. Hasonló a helyzet Ausztráliában, ahol az élelmiszeriparban és a logisztikában a munkavállalók 10-50 százaléka kényszerül karanténba. Ott egyes termékekre – például a vécépapírra és paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítókra – vásárlási korlátozásokat vezettek be, a McDonald’snak módosítania kellett a nyitva tartást, és a KFC-t csirkehúshiány fenyegeti. Az Egyesült Királyságban a múlt héten hárommillió munkavállaló volt betegszabadságon, a számuk majdnem megduplázódott az előző héthez képest.
Németországban is rekord számú, nyolcvanezret meghaladó koronavírusos esetet jelentettek kedden, de a járvány újabb hullámának gazdasági hatásai már korábban jelentkeztek. Az Ifo szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint decemberben negyedével megugrott a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak száma, és elérte a 879 ezret. Ez a munkaerő 2,6 százalékát jelenti, míg az arány novemberben 2,1 százalék volt. Elsősorban a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban kényszerültek erre a megoldásra a munkaadók, előbbiben 23 ezerről 53 ezerre, utóbbiban 75 ezerről 126 ezerre nőtt a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak száma, míg a feldolgozóiparban sokkal kisebb a változás. Itt 381 ezerről 390 ezerre nőtt az érintett munkavállalók száma, viszont kiemelkedően magas a német gazdaság számára kulcsfontosságú autóiparban, ahol az alkalmazottak 17,6 százaléka, 166 ezer ember kénytelen ilyen módon dolgozni a súlyosbodó ellátási gondok, elsősorban a chiphiány miatt. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a koronavírus-járvány előtt, 2020 februárjában 134 ezer ember dolgozott csökkentett munkaidőben, a számuk a lezárások következtében egy hónappal később 2,6 millióra ugrott, majd áprilisban elérte a rekordot jelentő hatmilliót.
