Az utóbbi hetekben igencsak felgyorsult az ukrán fizetőeszköz devalvációja, jelentősen megugrottak az üzemanyagárak, ami azonnali drágulást idézett elő. Az emberek elkezdték pánikszerűen leemelni banki megtakarításaikat, a kormány egyre rosszabb feltételekkel tud hitelekhez jutni a nemzetközi kötvénypiacon. Szakemberek szerint a negatív tendenciákat az egyre feszültebb ukrán–orosz helyzet idézte elő, az információs teret uraló „háborús forgatókönyvek” kártékonyan hatnak a piacokra, a bankszektorra, a hrivnya árfolyamára.
Timofij Milovanov korábbi gazdasági miniszter kiemelte, Oroszország változatlanul fegyverként használja Ukrajnával szemben az energiafüggőséget.
A volt tárcavezető szerint a nagyobb vállalatoknak akár az ideiglenes leállással is számolniuk kell az energiahordozók várható hiánya miatt, vagy kénytelenek lesznek a megnövekedett terheiket a lakosságra hárítani, ami szintén negatív folyamatokat idézhet elő.
Az exminiszter a kibertámadások folytatásával is számol. Az előző héten közel 70 kormányzati portált ért hackertámadás Ukrajnában, egyes hivatalok honlapjai a mai napig nem működnek. Szakemberek szerint teljes adatbázisok semmisülhettek meg.
Félő, hogy a kibertámadások folytatódnak, és elérik a stratégiailag fontos vállalatokat is.
Tömegesen hagyják el az országot a férfiak
Milovanov szerint a legérzékenyebb veszteségeket azonban a pénzpiac szereplői szenvedhetik el. A korábbi miniszter minapi elemzésében a bankszektorra nehezedő kritikus nyomásról, a hrivnya erősödő devalvációjáról, az megugrásáról és a külső finanszírozás ellehetetlenüléséről beszélt. Ezzel együtt abban bízik, hogy miután az államnak az elmúlt években sikerült megtisztítani a problémás hitelintézményektől a bankszektort, a központi bank pedig mintegy 30 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami másfélszer több, mint a 2014-ben kirobbant háborús konfliktus idején volt, segíthet kisebb áldozatokkal átvészelni a kialakult helyzetet. A gazdasági szakértő mindemellett a munkaerő-deficitre is felhívta a figyelmet, ugyanis – egyebek mellett a háborús félelmektől is vezérelve – az ukrán férfiak tömegesen hagyják el hazájukat és állnak külföldi vendégmunkásnak. Becslések szerint már most is legalább 6-8 millió ukrán dolgozik az ország határain túl.
Folyik a pánikkeltés
Dmitro Kuleba külügyminiszter szintén az orosz agresszióval magyarázta a gazdaságra, a pénzügyi szektorra nehezedő nyomást, azt, hogy a pánikkeltés nagy károkat okozhat az ország gazdaságának. Egyúttal arra kérte a nemzetközi partnereket, ne reagáljanak hirtelen ezekre a hírekre. Az ukrán–orosz állapotok esetleges eszkalációjától tartva a külföldi befektetők elkezdhetik felszámolni ukrajnai érdekeltségeiket, a pénzpiacon máris krízis tapasztalható. Eddig az ukrán államkötvényeket 6–8 százalékos kamattal kínálták, de ilyen feltételek mellett már nem tudják értékesíteni azokat.
Rontja a helyzetet, hogy Kijevnek csak az idén 2,4 milliárd dollárt kell visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ukrán–orosz fronton várható kedvezőtlen fejlemények hatására a hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyama is elszabadult. Jelenleg 28,40 hrivnyába kerül egy dollár, az euró értéke pedig 32 hrivnya fölé nőtt. Több mint egy éve nem volt ilyen magas az amerikai valuta értéke. Mindez az üzemanyagárak drasztikus emelkedését is maga után vonta, a földgáz pedig a szállítási díjjal együtt ma már többe kerül Ukrajnában, mint például Magyarországon.
