Többféle szankció is szóba jöhet Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok kész exportkorlátozások bevezetésére, hogy Moszkva ne jusson hozzá fejlett technológiához, például csipekhez, valamint egyes személyek, akár Vlagyimir Putyin orosz elnök külföldön lévő vagyonának befagyasztására és utazási korlátozások bevezetésére. Tovább szigoríthatják vagy kiterjeszthetik a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása óta hatályos szankciókat orosz bankok ellen, ez azonban már visszaüthet, hiszen a nagy pénzintézetek szerves részei a globális pénzügyi rendszernek, vagyis az esetleges büntetőintézkedések hatása túlmutat a határokon, és elsősorban Európa érezné meg.

Fotó: MANDEL NGAN

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint ugyanis a külföldi bankok közel 30 milliárd dolláros oroszországi kitettségének oroszlánrésze európai hitelezők kezében van. Ha viszont csak kisebb vagy specializálódott pénzintézeteket céloznak meg, annak jóval kisebb gazdasági hatása lenne, így nem érnének vele célt. Az úgynevezett „nukleáris opció” Oroszország kizárása lenne a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, ezt a kiszivárgott hírek szerint Németország élesen ellenzi, gyakorlatilag már meg is vétózta. Nem is csoda, a lépéssel ugyanis Berlin és Washington veszíthetné a legtöbbet, a német és amerikai bankok használják ugyanis leginkább a SWIFT-et az orosz bankokkal történő tranzakciókhoz. Ráadásul Nyikolaj Zsuravlev, a parlament alsóházának helyettes elnöke szerint erre a lépésre válaszul Moszkva azonnal leállítaná az olaj, gáz és fémek szállítását Európába.

Fotó: OZAN EFEOGLU

Tovább szigoríthatják az Egyesült Államok és az Európai Unió által már korábban kivetett szankciókat az orosz védelmi és energetikai szektorral szemben, megakadályozhatják az olaj- és gázipari vállalatok dollárban történő elszámolását. Európa függősége az orosz energiaellátástól azonban erősen gyengíti a nyugati pozíciókat, a kontinens számára súlyos problémát jelentene, ha Oroszország megtorlásként elzárná a gázcsapokat. Oroszországból származik az európai energiaellátás mintegy 35 százaléka, és Moszkva felkészült: már hónapok óta a megszokottnál kevesebbet szállítottak, a Jamal-Európa vezetéken pedig december 21. óta keletre áramlik a gáz. „Európa nehezen venné rá magát olyan szankciókra, amelyre válaszul az oroszok letekerik vagy akár el is elzárhatják a gázcsapot" – vélekednek az ING elemzői.

Nem sok opció van ugyanis az orosz gáz pótlására. Norvégia, Európa második legnagyobb gázellátója már most is maximális kapacitáson szállít, és nem képes ennél többre, figyelmeztetett a kormányfő. Ráadásul az európai tárolókban a megszokottnál sokkal kevesebb a gáz, miközben az árak magasak, és egy esetleges konfliktus esetén tovább nőnének. Az Egyesült Államok ugyan jelentősen növelte a cseppfolyósított gáz (LNG) szállítását Észak-Európába, de a Bruegel legfrissebb jelentése szerint a globális termelőkapacitás szinte maximumon működik, ahogyan a szállítóhajók kihasználtsága is, így ezen a területen sincs nagy mozgástér.

Fotó: STEFAN SAUER

Washington egyeztet több országgal is az európai gázellátás biztosításáról, így a téma szóba kerül majd a katari emír és Joe Biden elnök jövő heti találkozóján is. Katar a világ egyik legnagyobb LNG-előállítója, de nincs túl sok tartaléka, mivel a legtöbb földgázt hosszú távú szerződésekkel már lekötötték. „Az Egyesült Államoknak Katar jelentős vásárlóit kellene meggyőznie ahhoz, hogy rövid távú megoldásként Doha a nekik szánt földgázt Európába küldhesse” – idéz a Reuters  egy bennfentes  amerikai tisztségviselőt. Ezt viszont többen a piac manipulálásaként értékelik. Közéjük tartozik Rick Perry, Donald Trump volt energetikai minisztere, aki szerint a dolog nem úgy működik, hogy Biden körbetelefonál mindenkit, és megkérdezi tőlük: „Hé, srácok, növelnétek az LNG-exportotokat?”