Immár 31. napja áramlott csütörtökön kelet felé a gáz a Jamal-Európa vezetéken, ráadásul a Gascade német üzemeltető adatai szerint fokozatosan növekvő mennyiségben. 

Szerdán még óránként tízmillió kilowattórányi gázról számoltak be a német–lengyel határon található mallnowi mérőpontról, csütörtök reggel pedig már meghaladta a 13 milliót, és várhatóan ezen a szinten is marad legalább péntek hajnalig. 

A Reuters tudósítása szerint egyelőre nem lehet tudni, mikor fordul meg a gáz áramlásának iránya, az orosz exportőrhöz közelálló források szerint azonban ez valamikor januárban megtörténik, a Gazprom ugyanis lekötött szállítmányokat erre a hónapra – februárra viszont nem. A Jamalon áramlik normális körülmények között az Európába és Törökországba irányuló éves orosz gázexport hatoda. A másik fontos vezeték Ukrajnán keresztül vezet Szlovákiába, de a szállított gáz mennyisége ezen is jelentősen visszaesett december óta, és hatvan százaléka az egy évvel ezelőttinek. A Velke Kapusany mérőponton mindössze 288 millió kilowattórányi mennyiség haladt át csütörtökön. 

Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP

Ágazati szakértők és piaci elemzők szerint 

a gáz szokatlan keletre áramlása azt jelenti, hogy az európai kereskedők inkább a tartalékokat használják fel, mint hogy kifizessék a magas árakat. 

Ezzel azonban az a probléma, hogy az európai tárolók már a tél elején is csak 56 százalékban voltak feltöltve, ami 15 százalékponttal alacsonyabb a tízéves átlagnál, és további 15 százalékkal, történelmi mélységre eshet vissza a betárolt gáz mennyisége márciusra, amennyiben nem nő az orosz gázexport. Márpedig egyelőre erre semmilyen jel nem utal. Ennek ellenére a gázárak csökkennek, annak köszönhetően, hogy Norvégia növelte szállításait, s jelentős mennyiségű cseppfolyósított gáz (LNG) érkezik az Egyesült Államokból, emellett az időjárási előrejelzések is kedvezők. Az Európában irányadó TTF holland gáztőzsdén napközben 72 euró körül mozgott egy megawattórányi mennyiség ára.

Fotó: AFP

Bár Oroszország vehemensen tagadja, hogy fegyverként használná a gázt, kétségtelen tény, hogy ezzel megnehezíti az ellátásban tőle függő Európa helyzetét annak eldöntésében, milyen szankciókkal büntessék Moszkvát egy esetleges Ukrajna elleni támadás esetén. Az Európai Unió egyre kevésbé egységes ebben a kérdésben. Lapértesülések szerint 

Németország gyakorlatilag megvétózta, hogy kizárják Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, amelyen keresztül naponta 35 millió tranzakcióval mintegy 5000 milliárd dollárt mozgatnak meg. 

A lépés komoly zavarokat okozna az orosz gazdaságban, és jelentősen gyengítené a rubelt, ami elsősorban az energetikai vállalatokat sújtaná. Az oroszok lekapcsolása ugyanakkor destabilizálná a globális pénzpiacot is, és alternatív fizetési rendszer kiépítésére ösztönözne. Oroszország és Kína már ki is fejlesztette a saját megoldását, de az még nem rendelkezik a SWIFT-hez hasonló globális lefedettséggel, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Deutsche Welle. Berlin emellett azt is kizárta, hogy fegyvert adjon el Ukrajnának, és bár Olaf Scholz kancellár jelezte, hogy az Északi Áramlat 2. vezetékről is „tárgyalni kell”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem ígérte meg, hogy ez meg is fog történni.

Fotó: MANDEL NGAN / AFP

Békülékeny hangot ütött meg Emmanuel Macron francia elnök is szerdán az Európai Parlamentben, „őszinte és szükséges” párbeszédet sürgetett Moszkvával, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem szabad okvetlenül követnie az Egyesült Államokat, amikor Oroszországról van szó. Maga Joe Biden amerikai elnök is alaposan összezavart mindenkit, Ukrajnában pedig egyenesen pánikot okozott az első hivatali évét értékelő sajtótájékoztatóján tett kijelentéseivel. 

„Felelősségre vonjuk Oroszországot, ha betör (Ukrajnába), attól függően, hogy ott mit tesz. 

Egy dolog, ha csupán kisebb behatolásról van szó… De ha valóban megteszi – amire képes a határon felsorakoztatott haderővel –, az katasztrófa lesz Oroszország számára” – fogalmazott. Az ukránok és az amerikai republikánusok ezt úgy értelmezik, hogy tulajdonképpen zöld utat adott Vlagyimir Putyinnak, a Fehér Ház pedig azóta is magyarázza az elnök kijelentéseit.