A Jamal–Európa gázvezetéken szerdán már az egymást követő 16. napon áramlott nyugat helyett kelet felé a gáz az üzemeltető német Gascade adatai szerint. Igaz, a szállított mennyiség jelentősen visszaesett, óránként 1,5 millió kilowattóra alá az előző napon mért több mint kilencmillióról. A magas keddi volumen komoly aggodalmakat keltett, és mintegy 20 százalékkal megemelte az európai gázárakat a hétfői záróértékhez képest. Az irányadó holland TTF gáztőzsdén a februári határidős jegyzésben a 98 eurót is elérte egy megawattórányi mennyiség ára, amely aztán 94,5 euró körül stabilizálódott, míg szerdán kora délutánig 91,25 és 95,35 között mozgott. A másik fontos, Ukrajnán keresztül Szlovákiába tartó vezetéken is sokkal kevesebb gáz érkezik a decemberben megszokottnál: a Velke Kapusany mérőpontról az üzemeltető Eustream mindössze 286 481 megawattórát jelentett.
A helyzet egyre aggasztóbb, a Bloomberg összeállítása szerint idén Európa gáz nélkül maradhat. A lap megszólaltatta Sebastian Bleschkét, a gáztároló rendszerek működtetőit tömörítő INES vezetőjét, aki elmondta, hogy
az európai tárolók mindössze 56 százalékban vannak feltöltve, ami 15 százalékponttal alacsonyabb a tízéves átlagnál. „Ráadásul most jön a tél két leghidegebb hónapja; aggódunk, hogy Európa kifogyhat a gázból” – figyelmeztetett.
Amennyiben nem nő az orosz gázexport – amire egyelőre kevés az esély –, akkor a tartalékok további 15 százalékkal visszaeshetnek márciusig, ami negatív rekordot jelentene, és a válság akár 2025-ig is eltarthat. Ez részben az európai döntéshozók hibája, akik nem kongatták meg időben a vészharangot, mert az energetika átalakításával, zöldebbé tételével vannak elfoglalva. Pedig már az előző, szokatlanul hideg és hosszú tél kimerítette a gáztartalékokat, éppen akkor, amikor a gazdaságok megkezdték a kilábalást a koronavírus-járvány okozta válságból, így várható volt a kereslet megugrása. Nyáron pedig a Gazprom megkezdte a szállítások korlátozását, és további hiányt okoztak a karbantartási munkálatok is az északi-tengeri olaj- és gázmezőkön. Az európai gázkitermelés egyébként is évek óta csökken, így a kontinens egyre jobban függ az importtól. Az utóbbi időben ugyan megugrott az amerikai cseppfolyósított gáz behozatala, ez azonban szakértők szerint legjobb esetben is csupán ideiglenes könnyebbséget jelent. Franciaországban több nukleáris erőművet le kell kapcsolni fenntartási munkálatok miatt január elején, a kapacitás így 30 százalékkal csökken, Németországban pedig kitartanak amellett, hogy bezárják az összes nukleáris erőművet.
A német fogyasztók pedig egyre inkább érzik a pénztárcájukon is a hatást: a legfrissebb adatok szerint mintegy 4,2 millió háztartás áramszámlája fog nőni átlagosan 63,7 százalékkal az idén, és 3,6 millió fizet majd 62,3 százalékkal többet a gázért, mivel a szolgáltatók az évente megújított szerződésekben áthárítják a megemelkedett nagykereskedelmi költségeket. Ez az áramár-emelkedés a Reuters tudósítása szerint egy átlagos háztartás számára évi 1045 eurót jelent, azok azonban, akik új szolgáltatóval kényszerülnek szerződést kötni, akár 105,8 százalékkal (1735 euróval többet) is többet fizetnek majd. A gázfogyasztás esetében az éves költség 945 euróval emelkedik, míg szolgáltatóváltásnál már 174,3 százalékkal, 2685 euróra.
Az nagyban meghatározza azt is, miképpen reagálhatnak a nyugati hatalmak Oroszország esetleges Ukrajna elleni inváziójára, hangsúlyozta a Bloombergnek Jason Bordoff, a Columbia Egyetem globális energiapolitikával foglalkozó központjának igazgatója. Szerinte Európa nem akarja még tovább súlyosbítani a krízist azzal, hogy szankciókat vet ki az orosz energetikai exportra, és megkockáztatni, hogy Moszkva ellencsapásként korlátozza a gázszállításokat, ahogyan tette azt 2006-ban és 2009-ben.
