A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) azt reméli, hogy Irán hamarosan ismét teljes jogkörrel felruházott tagja lehet a kartellnek, mert az ellene atomprogramja miatt meghozott szankciókat visszavonják a nagyhatalmak. Az ebbéli reményt a Bécsben folyó tárgyalások eddig ugyan nem támasztották alá, de azt már a Nyugat is belátta, hogy az exporttilalommal károkat okoz a perzsa államnak, ám azt megtörni képtelen lesz. Úgyhogy előtérbe került a viták rendezése az együttműködés lehetőségeinek feltárása.
Az e téren jóval rugalmasabb az Egyesült Államoknál, csakhogy azt is figyelembe kell vennie, hogy a 2018-ban elrendelt washingtoni szankciók az Iránnal üzletelő vállalatokat éppúgy sújtják, mint az amerikaiakat. Irántól már csak a szövetségesei vesznek olajat, hivatalos éves exportbevétele 2018 óta a harmadára, 21 milliárd dollárra zuhant. Termelése viszont a napi négymillió hordós kapacitásaihoz képest 2-2,5 millióval araszol az OPEC statisztikája szerint.
Az oroszokkal és néhány kisebb termelővel kiegészült kartell, azaz az OPEC+ vezetői egy hétvégi rijádi szakmai konferencián kifejtették, hogy Iránnak exportpiaci visszatérésével egyidejűleg csatlakoznia kell az olajárakat felügyelő OPEC-megállapodáshoz, amely a kereslethez igazítja a kínálatot a kvótarendszeren keresztül. Ami most nem vonatkozik Iránra a nemzetközi szankciók miatt. Irán „beszállásával” a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) becslése szerint rövid időn belül napi 1,3 millió hordó olaj szabadulna a piacra, ami keresztezhetné a kartell terveit, s véget vetne a száz dollár felé haladó olajralinak.
Mivel Irán dollárbevételeinek gyors növelésében érdekelt, az OPEC nem kötheti meg „csak úgy” a kezét, ezért is tesznek most feléje gesztusokat. Teheráni források szerint országuk az olajexport felfuttatásával előbb be akarja pótolni az elmúlt évek veszteségeit, utána készek a szigorításra. Ezt az álláspontjukat az OPEC+ egészének tolerálnia kell, akár az ilyen esetekben az önmérsékletre hajlandó Szaúd-Arábia kontójára, amely a békesség kedvéért átmenetileg visszafogta már a termelését, például Irak megsegítésekor. Megjegyzendő, 2015-2016-ban az akkor szankciók alól kiszabaduló Irán a kartell kvótabefagyasztási tervének ellenszegülve elárasztotta olajával a világpiacot, úgyhogy ezt a renitens, de érthető fellépést most érthetően el szeretné elkerülni az OPEC+.
Az olajpiacon most a geopolitikai feszültségek mellett a kereslet nyomja felfelé az árakat, az OPEC+ azonban ez ellen látványosan nem tesz semmit. A tavaly ősz óta élő, az exportmennyiséget napi 400 ezer hordós mennyiséggel minden hónapban feljebb srófoló óvatos kvótapolitika az OPEC arab vezetői szerint bevált, tehát ragaszkodnak hozzá, amíg a termelés el nem éri a pandémia előtti fogyasztási szintet, valamikor az ősszel. Ráadásul az OPEC+ a saját maga kvótaemeléseit sem tudja teljeskörűen betartani, mivel a pandémia idején a szükséges fejlesztéseket elhalasztották, leálltak a beruházások.
Egy névtelenséget kérő OPEC vezető a Reutersnek azt mondta, biztos benne, hogy az Egyesült Államok feloldja az Irán ellen szankciókat, mihelyt rendeződik az orosz-ukrán konfliktus, ugyanis az lehűtésére az olajár csökkentésénél jobb katalizátort még nem találtak fel, s ezzel Joe Biden elnök is tisztában van. A szankciókat meg ugye, elődje Donald Trump rendelte el. Geopolitikai konfliktusok pedig mindig lesznek, a lényeg ezzel szemben az, hogy olajozottan működjön a világgazdaság.
