Tartja helyét a hírügynökségi és a hírportálok címoldalán a Meta Platforms Inc. részvényeinek csütörtöki összeomlása, ami nem csoda, mivel a piacok történetében vállalat még nem bukott ekkorát kapitalizációban: 250 milliárd dollárt, ami jóval meghaladja például a teljes magyar GDP-t. Ez olyan eseménynek bizonyult, ami megszólalásra késztette Michael R. Bloomberget, a nevét viselő világhírügynökség alapítóját is.

 A 79-éves üzletember - New York City volt polgármestere, aki a 2020-as választási kampányban a Demokrata Párt elnökjelölti posztjáért is indult - a hírügynökség véleményrovatában közölt pénteken írást "A Facebook kataklizmája győzelem a kapitalizmus számára" címmel, amelyben egyben bírálta a washingtoni kormányzat politikáját is a technológiai óriások hatalmának megtörésére.

Miután a korábban Facebook néven jegyzett Meta részvényei csütörtökön 26 százalékot zuhantak a vállalat eredményeit ismertető jelentés közlését követően, az elemzők szinte halottként utaltak a behemótra

– írta Bloomberg. Ez tévesnek bizonyulhat, mindenesetre az eladási hullám jó emlékeztető arra, hogy Washington hozzáállása a technológiai szektor reformjához elvétheti a célt – tette hozzá.

Fotó: Alastair Grant / AFP

Bloomberg szerint a Facebook egyszerűen azért esett, mert a cég a versenytársakban emberére talált. A TikTok videóalkalmazás, ami öt éve még szinte ismeretlen volt, elhalássza a fiatalokat, és más szolgáltatások - a Snap, a Discord, a YouTube, a Twitch stb. - szintén magukra vonzzák a szemeket, miközben a Facebook, mint korábban a MySpace, elveszíti a vonzóerejét.  A digitális reklámpiac negyede még mindig a Facebooké, de óriási versenyben van érte a Google-lal és az Amazonnal, és az utóbbi 2019 óta villámgyorsan nyer teret. Eközben új szereplők lépnek színre, mint a kiskereskedelmi láncok közül a Walmart és a Target, akik szintén beleszólhatnak a lapok leosztásába a következő években.

A hírügynökség-alapító szerint azonban pont ez a kíméletlen verseny az oka, hogy az amerikai technológia-ipar virágzik, hétmillió alkalmazottja van, az átlagnál magasabb béreket fizet és a GDP egytizedét adja, miközben a legnépszerűbb termékei közül sok ingyenes. Még a pandémiát is ez a találékonyság tette elviselhetőbbé, amit bárki megérthet, aki használt már Zoomot – teszi hozzá. 

Ebből Bloomberg szerint ebből azoknak a törvényhozóknak is le kell vonniuk a tanulságot, akik antitröszt jogszabályokkal szeretnék megfékezni a Meta és néhány versenytársa rendíthetetlennek gondolt piaci hatalmát. A tervezett szabályozás hívei úgy vélik, a törvény nem tartott lépést a technológiai vállalatok látványos növekedésével az elmúlt három évtizedben, miközben a vitában nem említik azt, hogy a kettő összefügghet - vonja le a következtetést Bloomberg. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pedig a Facebook olyan akvizícióinak az ügyében folytat hosszadalmas pereskedést, amelyek majdnem egy évtizeddel ezelőtt történtek és napról napra csökken a jelentőségük – jegyzi meg.

A csütörtöki zuhanás után egyébként a Meta részvényei folytatták az esést, bár lassabban, a kereskedés elején 3,2 százalékkal álltak a zárásnál még alacsonyabban, ami a azonban még egy normál napon is nagy zakót jelentene, hát még az eddigi veszteség után.