Újabb részletek derültek ki vasárnap a Svájc második legnagyobb bankjánál történt, korábban nagy vihart kavart adatszivárgásról. Mint kiderült, a Credit Suisse-nél vezetett számlák tulajdonosai között szerepeltek kábítószer-kereskedők, diktátorok, korrupt politikusok, és még embercsempészek is. A pénzintézet szerint az érintett számlák 90 százaléka egyébként is már inaktív, de ettől függetlenül további vizsgálatokat indítanak.

A Süddeutsche Zeitung közel egy éve jutott hozzá az adatokhoz, amelyekből az derült ki, hogy korrupt autokratákat, feltételezett háborús bűnösöket, embercsempészeket, kábítószer-kereskedőket és más bűnözőket látott szívesen ügyfeleként a bank. A német lap megosztotta információit a 47 médiumból álló korrupcióellenes szervezettel, az OCCRP-vel. 

Fotó: Shutterstock

A „Suisse Secrets” elnevezésű vizsgálat során 163 újságíró hónapokon keresztül elemezte a kiszivárgott információkat. A nyilvánosságra hozott több mint 18 000 bankszámlán vezetett betétek értéke a csúcson meghaladta a 100 milliárd amerikai dollárt. A kutatás az 1940-es évektől az elmúlt évtizedig nyitott számlákra vonatkozott, amelyek egy része – a The Guardian szerint – a mai napig aktív.

A Credit Suisse határozottan elutasította az üzleti gyakorlatára vonatkozó állításokat és célozgatásokat. A közlemény szerint azok „pontatlanok, vagy szelektívek, és a kontextusból kiragadott információkon alapulnak”. A hírek hallatára hétfőn a pénzintézet részvényeinek árfolyama közel 4 százalékkal estek, ilyen alacsony jegyzésárra 2020 tavasza óta nem volt példa. 

A tényfeltáró újságírók szerint a bank ügyfelei között szerepeltek többek között:

  • egy egyiptomi hírszerzési főnök és családja, akik a CIA terrorizmussal gyanúsítottjainak vallatását felügyelték,
  • egy olasz magánszemély, akit azzal vádolnak, hogy a hírhedt 'Ndrangheta bűnözői csoport piszkos pénzét mosta tisztára,
  • egy Siemens alkalmazott, aki nigériai tisztviselőket vesztegetett meg távközlési szerződések elnyeréséért,
  • egy zimbabwei üzletember, akit az amerikai és az európai hatóságok szankcionáltak Robert Mugabe volt elnök kormányával való kapcsolatai miatt,
  • egy embercsempész a Fülöp-szigetekről,
  • a hongkongi tőzsde egyik tisztviselője, akit vesztegetésért zártak börtönbe,
  • korrupt tisztviselők Egyiptomból és Ukrajnából,
  • valamint további 25 számlán, 270 millió dollár kapcsolódott olyan emberekhez, akik részt vehettek a venezuelai állami olajtársaság, a Petroleos de Venezuela körüli hivatali visszaélésekben.

A fentiek mellett II. Abdullah jordán király, Kasszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és több arab ország tisztviselője is a bank ügyfelei között szerepelt, akik az arab tavasz idején nagy összegeket vittek ki országukból – írja a Le Monde. II. Abdullah svájci számláján volt olyan időszak, hogy 223 millió dollár pihent, miközben országa milliárdos adósságot halmozott fel.

Bár a kiszivárgott adatok több mint 120 országot nevesítenek, a világ néhány legnagyobb országai – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Brazília – nem szerepelnek az ügyfelek listáján. Akik viszont igen, többnyire olyan országokban élnek, amelyek nem írták alá a Közös Jelentési Szabványt (CRS) – egy globális adóelkerülés-ellenes kezdeményezést, amely megköveteli az országoktól, hogy automatikusan megosszák az alapvető banki információkat az adóhatóságokkal –, vagy csak az elmúlt néhány évben ratifikálták Az Egyesült Államok pedig bár nem csatlakozott a CRS-hez, viszont számos kétoldalú megállapodást kötött, köztük Svájccal is, amelyek kölcsönös hozzáférést biztosítanak az adóhatóságoknak az adóelkerüléssel és más pénzügyi bűncselekményekkel gyanúsított ügyfelek banki információihoz.