Az országai közül a fizetések nagyságához viszonyítva az utóbbi öt évben Szlovákia polgárai növelték leggyorsabban az adósságállományukat. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) összesítése szerint 2021 végén a lakosság jelzáloghitel-állománya elérte a 36,97 milliárd eurót. Egyetlen év leforgása alatt az összeg 11,7 százalékkal nőtt.
Fotó: Getty Images
Összehasonlításképp: 2009-ben a jelzáloghitelek volumene még a 10 milliárd eurót sem érte el. Elemzők szerint továbbra sem mérséklődik a jelzálo-hitelek iránti igény, amit Jana Glasová, a 365.bank elemzője a történelmi mélypontra süllyedt kamatokkal magyaráz. Tavaly év végén az újonnan felvett jelzálogok átlagos kamatterhe már 0,9 százalék alá bukott a 2018 elején mért 2 százalékról. Ennek, valamint a lendületesen dráguló ingatlanoknak köszönhetően nőtt meg drasztikusan a lakosság adósságállománya.
Szlovákiában 2021-ben országos átlagban 22,1 százalékkal nőttek az ingatlanárak az NBS adatai szerint. Ennél viharosabb növekményt csupán 2008-ban regisztráltak, akkor egyharmadával emelkedtek az árak. Michal Lehuta, az Intesa-leány Vseobecná Úverová Banka elemzője szerint a tavalyi ütem már elszakadt a fundamentumoktól, azaz a bérek növekedési ütemétől, a bérleti díjaktól, a kamatszinttől. A lakások négyzetméterenkénti átlagára 320 euróval ugrott meg, az országos átlag már 2262 eurón (803 ezer forinton) van.
Természetesen a legnagyobb árugrást Pozsony megyében mérték, ahol 2021-ben 2470 euróról 3090 euróra nőtt az átlagár. A legnagyobb kereslet a kisebb lakások iránt mutatkozik, az egyszobás lakások fajlagosan a legdrágábbak (2900 euró/négyzetméter), majd a sorban a két szobás lakások következnek (2713 euró). Az ingatlanpiaci árugrás főleg a koronavírus-járvány okozta kínálatcsökkenéssel magyarázható.
Roman Vrbovský, a jegybank elemzője közölte: „2020-ban érezhető mértékben csökkent az új építésű lakások száma, azonban ez az irány 2021 második felében már megfordult, közel 80 ezer lakás építése volt folyamatban, amiből arra lehet következtetni, hogy belátható időn belül stabilizálódhatnak az árak.” Lehuta szerint is nehezen tartható fenn tartósan a két számjegyű árnövekedés.
Úgy véli, ennek oka a demográfiában is keresendő, hiszen a legnépesebb korosztályok, az 1970-es években született ún. Husák-gyerekek – akik az 1968-as intervenciót követően a Gustáv Husák vezette Csehszlovákiában a hangulatot javítandó, hathatós népjóléti intézkedések idején jöttek a világra – már 40 fölött járnak és döntő többségül már letudta a lakásvásárlást.
