A forint gyengült, a zloty erősödött, miután szerda reggel az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a magyar és a lengyel kérés ellenére sem hárítja el azt a rizikót, hogy Brüsszel forrásokat vonhat meg a két országtól, vagy bármely tagállamtól, amelyet a jogállamisági elvek megsértésével vádolnak.
A forint az euró ellenében 354 körül járt, mikor a döntést bejelentették, majd 356 közelébe gyengült. A zloty ezzel szemben még erősödött is a döntést követően, 4,494 környékéről 4,487-re. Igaz, ezek után hirtelen fordulat következett, és az eladók arra használták fel a hírt, hogy visszaküldjék a zlotyt a 4,5-ös pszichológiai határ gyenge oldalára, amelyet a napokban már kétszer is leküzdött, nyolchónapos csúcsra repülve.
Ellenőrzésképp, a bírósági döntés által közvetlenül nem érintett Csehország fizetőeszköze, a korona a 26,37-es szint környékén ragadt szerdán, miután dél körül az árfolyama leszúrt 24,23 környékére.
Az InsiderFx elemzője szerint a forint és a zloty eltérő mozgása esetleg azt a véleményt tükrözheti, hogy Varsó Budapesthez képest javított a kapcsolatán Brüsszellel. Maga az elemző is elismeri azonban a Twitteren, hogy nem érdemes túl korai következtetéseket levonni, és erre rácáfolt az is, hogy végül a zlotyt is megrántották, bár utána mindjárt vissza is táncolt a 4,5-ös kiemelt szint erős oldalára.
Az elmúlt hetek erősödése után a technikai szinteket tapogató kereskedés sem a forint, sem a zloty piacán nem meglepő, különösen a magyar fizetőeszköz esetében, amely százalékban majdnem kétszer annyit erősödött már idén az euróval szemben, mint a zloty és a korona.
Az első komolyabb ellenállás 355-nél húzódik, melyet a 200 napos mozgóátlag követ 356,85-nél – írta reggeli jelentésében az Equilor. Az első szintet a forint átvitte, de jóval a második elérése előtt már visszakanyarodott. A Reuters régiós devizapiaci jelentésében idézett devizakereskedő szerint nem az Európai Bíróságra koncentrálnak a befektetők – hiszen a döntés nem volt meglepő –, ehelyett az orosz–ukrán válság fejleményeire irányul a figyelem. A régiós devizák erősödését idén – a korona esetében már tavaly is – a jegybankok kamatemelései támasztották alá, és a dollárkeresleten kívül a várakozások szerint továbbra is ez marad a legfontosabb befolyásoló tényező, ha a politikai fejlemények nem szállítanak meglepetést.
