Kína kész lehet gazdasági mentőövet nyújtani Oroszországnak, miközben a Nyugat az ukrajnai orosz katonai invázió miatt további szankciókkal fenyegeti Moszkvát. Kína várhatóan főként nyersanyag-üzletekkel és hitelezéssel segíti majd a szankciók enyhítését, miközben igyekszik elkerülni a saját gazdasági és pénzügyi érdekei sérülését.

Peking eddig megpróbált egyensúlyt teremteni Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatása, valamint másik fontos érdeke, az Európai Unióval és Ukrajnával fennálló gazdasági kapcsolatainak megóvása között, noha már kedden leszögezte, hogy ellenez „minden egyoldalú szankciót”, és emlékeztetett arra, hogy 2011 óta az Egyesült Államok több mint 100 büntető intézkedést vezetett be Oroszországgal szemben, melyek azonban egyáltalán nem növelték Európa biztonságát. A háború miatt ugyanakkor most még magasabbra, 100 dollár közelébe emelkedett a Brent nyersolaj világpiaci ára, ami Kínát, a világ legnagyobb olajimportőreként meglehetősen érzékenyen érinti.

Fotó: KONSTANTIN ZAVRAZHIN / AFP

Tom Rafferty, az Economist Intelligence Unit pekingi elemzője szerint az orosz lépések kínai támogatásának mértéke befolyásoló tényező lehet az ukrán válság alakulásában. Felidézte, hogy Peking már többször nyújtott gazdasági támogatást Moszkvának Putyin és a Nyugat közötti patthelyzetekben, többek között a Krím 2014 eleji orosz annektálása után. Hacsak a Nyugat nem ró igazán érezhető költségeket Kínára, Peking továbbra is segíteni fogja Oroszországot a színfalak mögött – tette hozzá Jakub Jakobowski, a varsói Keleti Tanulmányok Központ Kína-programjának vezető munkatársa, a Finantial Times kérdésére.

Kína nagy állami bankjai, köztük a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank várhatóan továbbra is a gazdasági támogatás kritikus csatornái lesznek. Az AidData felmérése szerint Oroszország a kínai hitelek messze legnagyobb kedvezményezettje, amely

2000 és 2017 között több mint 151 milliárd dollár értékben kapott hitelt, ezek jelentős részét pedig az olajexportból származó jövőbeli bevételekkel fedezi.

A kínai–orosz gazdasági kapcsolatok sokat erősödtek 2014 óta, a kétoldalú kereskedelem 2021-ben rekordszintű, 140 milliárd dollárt érhetett el, ami sorozatos kétszámjegyű éves növekedést tükröz. A szankciókat a más valutákban történő elszámolások fellendítésével enyhítő orosz erőfeszítések sikerét tükrözi a Kínával nemrégiben kötött energiaügyi megállapodások sora. Ezek a megállapodások a dolláralapú pénzügyi rendszert renminbiben nyújtott hitelekkel és kölcsönökkel kerülték meg.

Ilyen az a 25 évre szóló megállapodás is, melyet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök e hónapban történt pekingi találkozóját követően, az orosz Gazprom és a kínai CNPC kínai állami olajvállalat írt alá egy új gázszállítási útvonalról, a Power of Siberia vezetékről, amely várhatóan 2025-ben éri el teljes kapacitását. Számos további megállapodás is született: a Rosznyeft, Oroszország vezető olajtermelője és Kínába irányuló legnagyobb olajexportőre, amely Kína teljes éves keresletének 7 százalékát fedezi, szintén ebben a hónapban állapodott meg a CNPC-vel, hogy

10 éven keresztül 100 millió tonna olajat szállít Kínába Kazahsztánon keresztül.

Emellett a két ország egy harmadik, Mongólián keresztül futó gázvezeték-projekten is dolgozik, az erről szóló megállapodás ez év végén kerülhet aláírásra. A múlt héten a Gazprom Neft mindezen túl bejelentette, hogy átállítja az orosz repülőgépek kínai üzemanyaggal való tankolásának teljes elszámolását renminbire.

Az említett megállapodások ellenére az orosz kereskedelem jelentős része még mindig a hagyományos dollár elszámolással zajlik. Az orosz jegybank adatai szerint 2021 első kilenc hónapjában Oroszország és Kína kereskedelmének 8,7 százalékát rubelben, 7,1 százalékát pedig más valutában bonyolította. Az orosz–kínai kereskedelem 36,6 százaléka dollárban, 47,6 százaléka euróban zajlik.